Távol-Kelet kulturális exportja, avagy miért nincs nekünk is...

2020.10.30.

Távol-Kelet kulturális exportja, avagy miért nincs nekünk is...

1. TÁVOL-KELETI KULTÚREXPORTŐRÖK - Amire nem válaszoltak a japán, koreai, kínai tanulmányok, újságok és mindenféle tudós okosságok, azt végül egy akadémiai földrajzkönyvben csak megtaláltam. Bár arra nem utalt viszont, hogy a világ legnagyobb kultúrexportőre - ki gondolná, de egy ENSZ általi összesített jelentés szerint - jelenleg már 2013 óta: KÍNA!  

S hogy ismét lemaradtunk volna egy információról? Miért is? Persze nem mindenkinek érdeke, hogy ezt megtudjuk - a kultúra exportőrei heves "soft power" harcokkal próbálják megvenni a lelkeket és megnyitni a pénztárcákat, s tagadni a feledést, vagy hogy kimentek esetleg a divatból. A Földet - ún. kulturfödrajzi értelemben - régiókra osztották fel, hogy skatulyákat alkossanak, mivel "rend a lelke mindennek". A tankönyv ilyen beidegződéssel meg is alkotta a nyelvi / vallási gondolkodás mentén elosztott Földet, és ki is felejtette belőle a keleti szögletét - kínait és japánt jelölve meg csupán. Az amúgy 2010-ben kiadott, akadémikusok által nyugatról összezanzásított, 1500 oldalas könyvből megtudhatjuk, hogy a kulturális export nem populációs alapon történik, hanem a fejlettebb technikájú népek adnak el kultúrát a fejletlenebbnek, ezért Szingapúr és Tajvan előbbre jár, mint Kína avagy India, mert a kis jóléti államok vezetnek (Ekkora hülyeséget! sic.). Érdekes, valószínűleg lemaradhattak egy-két gondolattal, biztos ősi könyvekből sikerült megfigyelni, s megtapasztalni a jelen fejlődési tendenciáit, mert mire kiadták alkotásukat, az teljesen elavult! Mivel akkorra már Kína és India mégis jól belehúzott...  

A kultúra exportja bár fejlettségi kérdés is, mégsem veszünk szingapúri filmeket és sorozatokat, ha ilyet nem is készítenek avagy promotálnak. Az első távol-keleti kultúrexportőr JAPÁN volt, aki gazdasági kapcsolatrendszerének és hihetetlen technikai fejlődésének köszönhetően techkütyükkel, animékkel és mangákkal, sajátságos világával és extremizmusával hódította meg a fél Földet, a többi pedig mind e zászlóshajó után evezett: Miután a nindzsamozi kimerült, megjött HONGKONG és a kungfumesterek, majd amikor ez is lecsengett, kisebb űr után újabb eredeti ötlettel özönlötte el DÉL-KOREA ill. drámagyárai és K-POP-képző üzemi egységei a piacokat. Aztán mikor azt gondoltuk volna, hogy már vége, több tartalék nem maradt, a kelet kifulladt, megérkezett a KÍNA-biznisz, a "hánriu", és eljött a kínai wuxiadrámák, pandák és egyéb cukiságok kifogyhatatlan tárházának korszaka!  

De egyet ne feledjünk - az nem elég, ha van pénz, technikai fejlődés vagy high-tech gépek, mert a kultúra hagyomány, kreativitás és a mögötte lévő 1 000-5 000 év, ami tartalékot képez még az elkövetkezendő akármennyi esztendőre is! Ezért nem fogunk szingapúri mesét nézni vagy lichtensteini drámákat - mert a kultúrexport csak a mögötte felhalmozott populáris és tradicionális kultúra meglétével együtt lehetséges és érvényesülhet!

2. KULTÚREXPORT MAGYAR MÓDRA - GONDOLKODJUNK EL RAJTA, nekünk miért nincs, és mi miért nem válhatunk jeles kulturexportőrré?! Miért csak importálunk és termeljük a deficitet?

Ezek szükségeltetnének, de hiányoznak hozzá:

- Hirtelen kiugró "gazdasági és technikai csoda", hiányzik a technikai innováció, a finanszírozás lehetősége, és világgá szaladt az elektronikai agykapacitásunk!

- SAJÁT gyökerű, egyedi populáris és hagyományos kultúra terjesztésének szándéka: két pofára esszük a másét, ahogy a lengyel tejet, a szlovák csokit és az amerikai hulladékot fogyasztjuk a valóságban, ugyanazt kapjuk a kultúrában is: latin telenovellát, amit eredetileg a favolák Hamupipőkéinek szántak, Erdogan hódítani vágyó propaganda-sorozatait, és vulgáris, végtelenül lebutított Hollywood-i történeteket az amerikai álomról, ami mára nem létezik. Éppen termeljük az államháztartási mínuszokat vele, ezért ideális fogyasztók vagyunk az exportőrök számára.

- Alkotáshoz először meg kell találni a SAJÁT menő műfajainkat, területeinket (ami nálunk nem a film és sorozat). Nem véletlen a kép a szöveg alatt: őt Vietnámtól Kubáig szerették a gyerekek! Vajon mikor lesz nekünk ismét saját Vukocskánk? Például a rajzfilm bejött, az operett, a gasztronómia, a néptánc is, de modernség nélkül a tradíciót sokkal nehezebb eladni, valamilyen új és populáris műfajra is szükség volna! Szortírozni kell a külföldre eladható "kulturális terméket" és a hazai piacra való "szemetet" illetve a túlságosan is "művészkedő" kulturális alkotásokat, amit nem is a közönségnek, hanem önmaguknak szánnak az alkotók. Mi is kellene ehhez?: Kreativitás és eredetiség, ötletek.

- Pozitív országimázs: nos, az minden csak éppen nem pozitív, ha Attila király legrettenetesebb és legijesztőbb festményét sötét háttérrel kipakoljuk a Kurultájra, és ijesztgetjük vele a fél világot, hogyha lehet, tele legyen a gatyájuk, hogy mi milyen rettenthetetlenek is vagyunk, s közelünkbe ne merjenek jönni, mert a "magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket"!!! Ez nem a megfelelő út, de legalábbis attraktívnak egyáltalán nem mondható (bár bizonyára egyeseknek igazi biznisz az újonnan kreált, hamis rokonság a Boszporusz partján)! Ezért nem nézünk mongol filmet sem, csak ritkán, hanem emiatt választjuk a koreait . Elsődleges a tudás és tehetség - de: Az sem mindegy, eltekintünk-e a külsőségektől, mert a boltban is a csomagolást vesszük meg! Ezt még Shakespeare is tudta: "Színház az egész világ"! Az emberek a szemükkel hallgatnak zenét, a fülüket csak azután nyitják ki! Kellemes, szép, tökéletes fellépés, kirakati babák - mint minden áruházban, a piacokon erre van szükség! Mi sem vásároljuk meg a rothadó almát, akkor miért akarnánk eladni? De éppen ezt csináljuk, ezért nem visszük semmire....

Azért még reménykedem....

MAGYAR KALENDÁRIUM - November (Szent András hava)

2020.10.30.

NOVEMBER / SZENT ANDRÁS HAVA

november 1.

1335.november 1. - (körül) A visegrádi királytalálkozó I.Anjou Károly kezdeményezésére I.Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh uralkodóval. Az északi kereskedelmi útvonalak szabályozása, Bécs árumegállító jogának elkerülése.

1385.november 1. - Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróf és Anjou Mária királynő - Nagy Lajos király leánya - házasságot kötött.

november 3.

1136.november 3. - Árpád-házi Zsófia (1136-1161) hercegnő, II.Béla és Szerb Ilona leánya, admonti apáca születésnapja.

november 4.

1083.november 4. - I. István királyt illetve I.(Szent) István király és Boldog Gizella fiát, Imre herceget VII. Gergely pápa Székesfehérvárott szentté avatta.

november 5.

1983.november 5. - A budapesti Szépművészeti Múzeumból hét értékes, világhírű festményt loptak el (Raffaello, Giorgione, Tintoretto, Tiepolo műveit). A tetteseket elfogták, majd 1984.május 14-én elítélték. Ez volt "az évszázad bűncselekménye".

november 8.

1412.november 8. - Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította a lengyel II.Jagelló Ulászlónak Lubló, Podolin és Gnézda váruradalmakat és 13 szepességi várost. 

1414.november 8. - Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) magyar és cseh királyt német királlyá koronázták Aachenben.

1460.november 8. - Szilágyi Mihály, volt kormányzó, Hunyadi Mátyás nagybátyja török fogságba esett, később kivégezték Konstantinápolyban.

november 9.

1440.november 9. - Luxemburgi Erzsébet királyné a Szent Koronát Bécsújhelyre vitte, s átadta III. (Habsburg) Frigyes császárnak.

november 10.

1444.november 10. - A várnai csata: I. (Jagelló) Ulászlót egy janicsár lefejezte.

november 11.

1452.november 11. - Bécsben közös magyar-cseh-osztrák rendi gyűlést tartottak: V.László király Hunyadi Jánost az ország főkapitányává illetve a királyi jövedelmek kezelőjévé nevezte ki valamint "Beszterce örökös grófja" címet adományozott neki. Vitéz János lett a főkancellár.

november 16.

1093.november 16. - Skóciai Szent Margit (1047-1093), Szent István király unokája v.unokahúga, Eduard angol királyi herceg leánya, skót királyné meghalt Edinburgh-ben. Nov.16. Skóciai Szent Margit ünnepének napja az egyházban.

november 17.

1231.november 17. - Árpád-házi Szent Erzsébet halála Marburgban (ma Hessen tartomány, Németország).

1370.november 17. - I. Anjou (Nagy) Lajos magyar királyt Lengyelország királyává koronázták Krakkóban, a Wawel székesegyházában.

november 18.

1664.november 18. - Gróf Zrínyi Miklós horvát bán, hadvezér és költő halála "vadkan által" a kursaneci erdőben (ma Csáktornya/Cakovec mellett, Horvátország).

november 19.

1943.november 19. - Árpád-házi (Szent) Margitot, IV.Béla király és Laszkarisz Mária 1276-ban boldoggá emelt leányát XII.Pius pápa szentté avatta.

november 27.

1308.november 27. - I. (Anjou) Károlyt az országgyűlés a Pesti domonkosok zárdája mellett magyar királynak választotta.

1328.november 27. - I.Károly király megalapította Körmöcbánya városát, az aranybányászat és pénzverés legjelentősebb központját.

november 29.

1206.november 29. - IV.Béla király (1235-1270) születése napja, II. András király és Andechsi/Merániai Gertrudis királyné második gyermekeként jött világra.

november 30.

1204.november 30. - I. Imre király (1196-1204) halálának napja.

1327.november 30. - Anjou András calabriai herceg, I. Károly / Károly Róbert király és Lokietek Erzsébet második fiának születése.

 

MAGYAR EMLÉKEK - Zrínyi Ilona sírjának felfedezése Konstantinápolyban (tudósítás, 1861)

2020.10.30.

(Becses nemzeti ereklye.)

"Sturmer gróf, ki mint osztrák cs. internuntius több évet Konstantinápolyban töltött, s jelenleg Velenczében lakik, Zrínyi Ilonának Galatában (Konstantinápoly külvárosában) 1839. jun. 21-én fölfedezett sírjából néhány hajszálat s e történeti nevezetességü hölgy más hagyományait a nemzeti Múzeumnak közelebb beküldé. E sirt a mondott évben a régi jezsuita- s most Saint-Benoit-templom sírboltjában fedezték föl, s latin fölirata magyar fordításban igy hangzik:

„Itt nyugszik ama szilárdjellemü s hőslelkü nő, nemének és századának dicsősége, fenséges Zrinyi Ilona asszony, a Zrinyi- és Frangepán-család utolsó virága, Tökölyi fejedelemnek s korábban Rákóczynak hitvese, mindkettőnek méltó társa. Neve hires a horvátok, erdélyiek, magyarok és székelyek közt, még híresebb az egész világon kitűnő tetteinél fogva, ki a sors különféle viszontagságait egyenlő lélekerővel tűrte, méltó szerencséjéhez, nagyobb balsorsánál, keresztyéni jámborsággal s hadi dicsőséggel teljes erős lelkét visszaadta az Urnák, a virágok mezején, Nikodemiában, a bythiniai tengeröböl mellett, a megváltás 1703-ik s életének 60-ik évében február 18-án."

Minthogy a holttest be van balzsamozva, nem rothadt el, de a galatai keresztyének és zsidók csodát láttak benne, s fanatikus buzgalmukban pár nap alatt szánandólag öszszerongálták, ugy hogy más helyre kellett eltemetni.

Ugyanazon templomban Zrinyi Ilona fiának, II. Rákóczy Ferencznek sírját is fölfedezték, mely szintén latin fólirattal van ellátva."

Vasárnapi Újság, 1861. 8.évf.32.az.

Címkék: Zrínyi Ilona

MAGYAR EMLÉKEK - Petőfi Sándor Szibériában (II.) (tudósítás, 1877)

2020.10.22.

"Él-e még Petőfi? Ez a kérdés megint napirendre került, mióta egy Szatmárban elhangzott merész mondás azt állította, hogy Petőfi a szibériai bá­nyákban szenved. A „Vasárnapi Újság" 1860. ós 1861. évfolyamaiban 40—50 levelet közlött volt, melyek eléggé kitüntették, hogy a fehéregyházi csatatéren tul alig lehet remény a költő föltalálá­sához. Most azonban egyszerre a legmerészebb regényességü elbeszélések szólalnak meg. A temes­vári magyar lapban legújabb egy ottani lengyel lakos a következőket mondja el: 1872-ben Budapesten találkozott Malinowski. és Wisnieuski nevű lengyelekkel, előbbi varsói, utóbbi poseni nagyherczegségi születésű. Mindkettő az 1863-ki lengyel felkelésben részt vett, elfogatott s a szibériai ólom-bányákba hurczoltatott, honnét sike­rült nekik még negyedmagukkal, összesen hátuknak, 1869-ben Szibériából megszökni, s a Kaukázuson át Konstantinápolyba jutni. Mahnowski s Wisniewski 1872-ben Budapestre jöttek, s ott utazási költséggel ellátva, utjokat Svájcznak vették, hol a közlő véle­ménye szerint még most is tartózkodhatnak. Ezek egyike, t. i. Malinowski mesélte, hogy azon csoport­ban, melyben ő is mint fogoly volt, 17 lengyel és 24 magyar volt, ezek közt Petőfi is. Őszhaju, lesová­nyodott, de izmos csontú embernek mondta s azt is, hogy Petőfi neki szóbeli üzenetet is adott át, melyet hazájába vigyen, ha sikerül megmenekülnie. Mind Malinowski, mind közlő azonban nem tudván Petőfi jelentőségét Magyarországon, másrészt előbbinek sorsa feletti lehangoltsága, szűk anyagi körülményei, de mindkettőnek a Petőfi-név jelentősége iránti tel­jes tudatlanságuk és közönyösségük okozta volt, hogy M. az üzenettel mitsem törődve, csak azon igyekezett, hogy Ausztria-Magyarorzságból ki Svájcz szabad földjére jusson mielőbb. M. azt is mondta közlőnek, miszerint Petőfi nem tudván németül vagy igen roszul, egy bizonyos Szabó (szinte magyar fogoly) közvetítésével értették meg egymást. Köz­lőnk véleménye szerint tehát arra nézve, hogy bizo­nyosságot szerezhessünk Petőfi sorsa felett, okvetlen szükséges, hogy Malinowskit vagy Wisniewskit Svájczban kipuhatoljuk."

Vasárnapi Újság 1877.május 13.

MAGYAR EMLÉKEK - Petőfi Sándor Szibériában (I.) (tudósítás, 1877)

2020.10.22.

"Petőfi Sándor felől nagyon kalandos és valószí­nűtlen hír terjedt el Szatmáron, hol Boros Sándor azt beszéli, hogy Petőfi a szibériai ólombányákban raboskodik. Boros maga is ott volt fogoly, s állító­lag biztos tudomása is van Petőfi életben létéről. A czár tehát nagyon konkurrálhatna a mi kegyünk végett a szultánnal, ha a Corvinák mellé vissza­adná Petőfit. Hanem ezt még a vérmes hajlandóságuak sem hiszik. A szenzácziós hír azonban több lapban oly irányú felszólalásokra adott alkalmat: tenne kormányunk lépéseket annak megtudására, vájjon az oroszok magyar hadi foglyai csakugyan Szibériába hurczoltattak-e, s általában nincsenek-e ott magyar foglyok.

Nevezetesen Hegedűs József ur Nyíregyházáról a következőket irja a „Nemz. H."-nak: „1867. okt. 10-én találkoztam Borsodmegyében egy az ottani Ároktő községből való emberrel, ki épen akkor került haza Szibériából. Ez egyén 1849-ben mint honvéd fogatott el a csatatéren, sok szá­zad magával Szibériába hurczoltatott, s az ottani ólombányákban dolgozott 1867-ig, midőn is sikerült megszöknie. Állítása szerint többen szöktek meg együtt, de még több száz volt honvéd maradt Szibériá­ban."

Vasárnapi Újság 1877.április 29.

MAGYAR EMLÉKEK - Magyar sírok Konstantinápolyban (tudósítás, 1863)

2020.10.22.

ISZTAMBUL / PROTESTÁNS TEMETŐ

(Magyar hamvak Konstantinápolyban.)

"Jelenleg a török fővárosban tartózkodó hazánkfia,dr. Oroszhegyi Józsa néhány magyar sírról tesz említést, melyek annál több érdekkel birnak, mert korunkban még többek által ismert, s csak agyász emlékű közelmúltban kibujdosott hazafiak hamvait takarják. A kis magyar temetőben, — úgymond, — a fal melletti első sírkőbe e szavak vannak vésve: „Megállj magyar, e kopár halomnál, s emlékezz honodra, a hontalan sirhantjánál. E sirba Szabó József van temetve; meghalt 1859-ben. — Mellette pihennek Wesselényi József hamvai; meghalt 1858-ban. A harmadik sírban fekszik Rákóczy fejedelem házi orvosa dr. Jacobus Láng de Langenthal, meghalt 1725-ben. —Ugyane mellett magas talajú márvány sirmeder Rákóczy József hamvait jelöli, e sirban azonban más pihen. — Az ötödik sirkő Csernatoni Cseh Imre emlékét jelöli, a ki meghalt 1852-ben. A hatodik sirban nyugszik Kovács János, meghalt 1862-ben. Fölöttük legyen csendes a sírnak éjszakája."

Cikk: Vasárnapi Újság 1863.október 25.

Címkék: magyar emlék

MAGYAR EMLÉKEK - Magyar falu Szibériában (tudósítás, 1920)

2020.10.22.

Jelentés a távoli orosz földről

Cikk:

1920.június 3.évf.80.szám - Zalamegyei Újság

HUN EMLÉKEK - PÁRIZS - Attila gyűrűje

2020.10.12.

(Attila gyűrűje.)

"Párisból irják „M. S."-nak, hogy Gardinet Gyula franczia tudós egy a chalonsi csatasikon talált rézgyűrű birtokába jutott, melynek malakit kövén két mellkép van,alattok Attila neve. Ugy látszik, hogy az egyik Attila képe, a másik talán Edekon miniszteré, s valószinüleg irodai pecsét volt. Attila alakja kucsmás, alacsony homlokú, hosszu orru, kiálló pofacsonttal s hosszudad szakállal, szeme kicsiny tekintete parancsoló, átható. A kucsma olyan minőt ma is viselnek az alföldön. Az érdekes régiségnek Balogh Ferencz ifju hazánkfia jött nyomába, ki további önképzés végett utazik külföldon. Gardinet az eredeti gyürüt ugyan nem, de lenyomatát kész lenne a nemzeti muzeum, vagy az akadémia számára átengedni."

1864.júl.24. Vasárnapi Újság

Hol sírjaink domburulnak - avagy még egy szó a temetőbizniszről...

2020.09.23.

A biznisz az biznisz: játék a holtakkal, puszta "pénzcsinálás" emberek halálából. Két üzlet örök: a születés és a halál - jól keres a szülész-nőgyógyász és a "városgazdálkodás" temetkezési osztály valamelyik "hivatalnoka". Elképesztő lista került tegnap a kezembe: A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke címmel dr. Wágnerné tollából. https://macse.hu/gravestones/Farkasr%C3%A9ti%20felsz%C3%A1molt%20s%C3%ADrok.pdf

48 oldalon át hömpölyögnek azon nevezetesebb emberek nevei és rangjai, akiket kidobáltak a "végsőnek éppen nem nevezhető" nyughelyeikről. A lista nem teljes, csak bizonyos időszakra szól. A holtak közt számos magasabb rangú katonatiszt, tudósok, grófok és bárók stb. akad, de államtitkárt sem kíméltek.

JELKY ANDRÁS világutazó nevénél - kit már földrajz- és irodalomtudományi művek egyaránt jegyeznek, s elhunyt az 1700-as években - már csak pislogtam "ezt hogy merészelik" felkiáltással. Valóban nem volt rá 20 ezer forintja az államnak? A világ végéről tért haza, másutt nagyobb tiszteletben tartották volna. Döbbenetes és szégyen!

Az ok mindenhol ugyanaz: a sír kifizetetlensége. Mindannyian protestálunk  az Úz-völgyi sírok miatt - hogy "hú, a rettenetes románok", és hogy a Délvidéken arabok ücsörögtek a határ menti temetőben a holtakon, de azon nem sírunk, hogy a szomszédban épp kivágják egy nagymama csontjait a temetőből, mert kihalt a családja, avagy a temetőfenntartó nem értesíti a távolban lévő örökösöket - szándékosan(!), hanem önhatalmúlag ténykedik - mint ahogy itt nálunk is számos visszaélésre akadt példa! Teszik mindezt nem éppen kíméletes módszerekkel, a csontok csak úgy repkednek a közeli sírokra....

A katona csak akkor hős katona, ha harctéren esett el, ha szerencsésen hazatért a csatából és nyugodna békében, akkor nem érdemli meg a tiszteletet!? Amúgy a végtisztesség mindenkinek kijár(na) - attól függetlenül, hogy ki volt... Azt nem tudom, mit szólnának a "temetőgondnokság" és városgazdálkodás" tisztelt dolgozói, ha velük bánnának el ugyanígy haláluk után! Még megérhetik akár. Mert azt kapod vissza, amit elkövettél!

S itt nem csak magáról a személyről van szó, hanem emellett műemlékek lerombolásáról is! Múlt héten kisétáltam a temetőbe. Minden soron értesítő cetlik azoknak, akik lehet, hogy el sem fogják olvasni, épp nem járnak erre avagy messze laknak, s nem kapnak róla semmiféle értesítést (ezt nevezik 21.századi kommunikációnak!) - hogy ha nem fizetnek xy-ideig, akkor a sírt felszámolják! Ez ALJAS és UNDORT KELTŐ ELJÁRÁS...Az embernek minimális személyiségi joga volna ahhoz, hogy információhoz jusson, ha lejárt egy hozzátartozó sírhelye, és jelenleg éppen nem tartózkodik az adott településen. Ideje volna kötelezni a temetők fenntartóit a közvetlen értesítésre a 21.században! Ilyen jellegű kommunikáció már a 15.században sem volt, ott legalább kidobolták a faluban és helybe vitték a levelet, ha valamit nagyon fontosnak tartottak! Egy helyben kitett cetlit ugyan hogy vesz észre egy ország másik végében élő hozzátartozó? Ez modern megoldás? Tisztességes hozzáállás az e-mail, a mobiltelefonok és laptopok korában, amikor minden adatot online küldenek és bevallásokat online követelnek? Csak épp a temetőgondnokságoknak nincs kötelezettsége, rájuk nem vonatkozik? Még egy "a múltat eltörölni" akció?

A mieinkkel szemben fekvő egykor díszes síremlék helyén egy meglehetősen nagy és ráadásul életveszélyes betonlyuk tátongott hosszú ideig. Az 1920-as évek elején emelt műemlék jellegű alkotást tönkre tették, elbontották. Az is megeshet, hogy híres művész készítette valaha, nem tudhatjuk. A család kihalt, azóta lyukat sikerült a helyükre létesíteni (vigyázz, bele ne ess, ha rálépsz az oldalára!), csodálatos és épületes látvány. A következő generációban majd ez lesz további százezrek sorsa, akiknek nincsenek gyermekeik, utódaik! Illő lenne törvényeket hozni a kihalt családok végtisztességének és a műemlékek megbecsülésének védelmében is.

El lehet gondolkodni a kufárszellemű temetőbizniszről - hogy ez mennyire a mi szellemiségünk, miközben papolunk a keresztényi szeretetről és az ősök tiszteletéről! Egy álságos történet a sok közül...

Zalaegerszeg jobban teljesít!

2020.09.22.

KÖRNYEZETI SZENNYEZÉSBEN LEGALÁBBIS!

Ennyi eldobott maszkot és koszos papírzsepkendőt máshol keresve sem találsz, na és az a csodálatos építési törmelékbe fulladt városkép. Hiába, okos 5G-város volnánk !!!

Ezzel van tele a Vizslaparki út! Mérete kb 5 cm, pálinkás húzós...minden utcába jut belőle.

Látod ? Nem látod? na látod, minél kisebb, annál jobb! Mindenhol mikro-polisztirol, építési hulladék ott is, ahol nem építkeznek, mert elfújta a szél!

A minisztérium szerint semmi probléma, - épp csak holnap a Balatonban lesz! A környezetvédelmi hivatal szerint fotózni kell, és bejelenteni, csakhogy mire kijönnek, már arrébb kerül és szétteríti mindenhol a szél, a Göcseji úton az uszoda sarkától a temetőig mindenhova jut! Egy házat állványoznak a sarkon! De sajnos nem ez az egyetlen ilyen hely a városban...

Ha belélegzed, a tüdődben marad, méghozzá örökre - és szidhatod az egészségügyi rendszert, hogy nem tud megmenteni!

Arról nem is beszélve, hogy majd várhatóan érkezik a penészgomba!

Mi kis "VIRÁGOS VÁROSUNK"-projekt! Gyom minden lámpa oldalában, kisebb vagy nagyobb, a dekoráció mellette természetesen polisztirol - mi is lenne más - pedig nincs is építkezés ebben az utcában, és az elmaradhatatlan cigarettacsikk!

Szemét gyommal körítve, Ady út...házak során át ilyen.

Kosztolányi utcai idill maszkkal! Ha egy kört sétálsz - akkor legalább 10-15 darab maszkkal találkozhatsz, nyugi azóta máshol láthatod, elég egy enyhe szellőcske!

Csodás természeti fotó az uszoda környékéről! Orvosi rendelő mellett! Ahhoz bezzeg volt IQ-juk, hogy a másik oldalon az elültetett igazi dísznövényekre ráöntsék az építési homokot, aztán kiirtsák a város pénzén vásárolt díszbokrokat. marad a beton és a műanyag...

Ő is a kedvencem, gyerekeknél hányást okoz a bogyója, amerikai invazív növény, magassága kb. 80 cm, szintén uszoda mellett, orvosi rendelővel szemben, ahova sok gyereket is visznek!

Múlt heti panorámakép díszes látnivalókkal a Színház épülete mögötti utcából.

POLGÁRMESTERI HIVATAL parkolója - már biztos másutt fekszik azóta!

Elhullott MADÁRTETEM az utca szélén Ady és Petőfi sarka!Ez már elég köjálos? Ez sem probléma, pár napja egy másik sarkon volt egy másik kismadár.

Az olyan undorító dolgokra, mint elhasznált papírzsebkendők százai az utcán vagy PET-palack és társai, már nem is érdemes kilobájtokat pazarolni...

Közben vegyek fel bacilusok és vírusok ellen maszkot! Vagy inkább a madártetem és a mikroszenny ellen is!?

Persze építőmunkáson még maszkot nem láttam, egyet sem és egyen sem!!!

Ahol sok a szenny, kosz - OTT SOK A VÍRUS ÉS BACILUS, ahol nincs levegő a műanyagtól - ott pedig a PENÉSZGOMBA!

12

Ezeket a cikkeket olvastad már?