Távol-Kelet kulturális exportja, avagy miért nincs nekünk is...

2020.10.30.

Távol-Kelet kulturális exportja, avagy miért nincs nekünk is...

1. TÁVOL-KELETI KULTÚREXPORTŐRÖK - Amire nem válaszoltak a japán, koreai, kínai tanulmányok, újságok és mindenféle tudós okosságok, azt végül egy akadémiai földrajzkönyvben csak megtaláltam. Bár arra nem utalt viszont, hogy a világ legnagyobb kultúrexportőre - ki gondolná, de egy ENSZ általi összesített jelentés szerint - jelenleg már 2013 óta: KÍNA!  

S hogy ismét lemaradtunk volna egy információról? Miért is? Persze nem mindenkinek érdeke, hogy ezt megtudjuk - a kultúra exportőrei heves "soft power" harcokkal próbálják megvenni a lelkeket és megnyitni a pénztárcákat, s tagadni a feledést, vagy hogy kimentek esetleg a divatból. A Földet - ún. kulturfödrajzi értelemben - régiókra osztották fel, hogy skatulyákat alkossanak, mivel "rend a lelke mindennek". A tankönyv ilyen beidegződéssel meg is alkotta a nyelvi / vallási gondolkodás mentén elosztott Földet, és ki is felejtette belőle a keleti szögletét - kínait és japánt jelölve meg csupán. Az amúgy 2010-ben kiadott, akadémikusok által nyugatról összezanzásított, 1500 oldalas könyvből megtudhatjuk, hogy a kulturális export nem populációs alapon történik, hanem a fejlettebb technikájú népek adnak el kultúrát a fejletlenebbnek, ezért Szingapúr és Tajvan előbbre jár, mint Kína avagy India, mert a kis jóléti államok vezetnek (Ekkora hülyeséget! sic.). Érdekes, valószínűleg lemaradhattak egy-két gondolattal, biztos ősi könyvekből sikerült megfigyelni, s megtapasztalni a jelen fejlődési tendenciáit, mert mire kiadták alkotásukat, az teljesen elavult! Mivel akkorra már Kína és India mégis jól belehúzott...  

A kultúra exportja bár fejlettségi kérdés is, mégsem veszünk szingapúri filmeket és sorozatokat, ha ilyet nem is készítenek avagy promotálnak. Az első távol-keleti kultúrexportőr JAPÁN volt, aki gazdasági kapcsolatrendszerének és hihetetlen technikai fejlődésének köszönhetően techkütyükkel, animékkel és mangákkal, sajátságos világával és extremizmusával hódította meg a fél Földet, a többi pedig mind e zászlóshajó után evezett: Miután a nindzsamozi kimerült, megjött HONGKONG és a kungfumesterek, majd amikor ez is lecsengett, kisebb űr után újabb eredeti ötlettel özönlötte el DÉL-KOREA ill. drámagyárai és K-POP-képző üzemi egységei a piacokat. Aztán mikor azt gondoltuk volna, hogy már vége, több tartalék nem maradt, a kelet kifulladt, megérkezett a KÍNA-biznisz, a "hánriu", és eljött a kínai wuxiadrámák, pandák és egyéb cukiságok kifogyhatatlan tárházának korszaka!  

De egyet ne feledjünk - az nem elég, ha van pénz, technikai fejlődés vagy high-tech gépek, mert a kultúra hagyomány, kreativitás és a mögötte lévő 1 000-5 000 év, ami tartalékot képez még az elkövetkezendő akármennyi esztendőre is! Ezért nem fogunk szingapúri mesét nézni vagy lichtensteini drámákat - mert a kultúrexport csak a mögötte felhalmozott populáris és tradicionális kultúra meglétével együtt lehetséges és érvényesülhet!

2. KULTÚREXPORT MAGYAR MÓDRA - GONDOLKODJUNK EL RAJTA, nekünk miért nincs, és mi miért nem válhatunk jeles kulturexportőrré?! Miért csak importálunk és termeljük a deficitet?

Ezek szükségeltetnének, de hiányoznak hozzá:

- Hirtelen kiugró "gazdasági és technikai csoda", hiányzik a technikai innováció, a finanszírozás lehetősége, és világgá szaladt az elektronikai agykapacitásunk!

- SAJÁT gyökerű, egyedi populáris és hagyományos kultúra terjesztésének szándéka: két pofára esszük a másét, ahogy a lengyel tejet, a szlovák csokit és az amerikai hulladékot fogyasztjuk a valóságban, ugyanazt kapjuk a kultúrában is: latin telenovellát, amit eredetileg a favolák Hamupipőkéinek szántak, Erdogan hódítani vágyó propaganda-sorozatait, és vulgáris, végtelenül lebutított Hollywood-i történeteket az amerikai álomról, ami mára nem létezik. Éppen termeljük az államháztartási mínuszokat vele, ezért ideális fogyasztók vagyunk az exportőrök számára.

- Alkotáshoz először meg kell találni a SAJÁT menő műfajainkat, területeinket (ami nálunk nem a film és sorozat). Nem véletlen a kép a szöveg alatt: őt Vietnámtól Kubáig szerették a gyerekek! Vajon mikor lesz nekünk ismét saját Vukocskánk? Például a rajzfilm bejött, az operett, a gasztronómia, a néptánc is, de modernség nélkül a tradíciót sokkal nehezebb eladni, valamilyen új és populáris műfajra is szükség volna! Szortírozni kell a külföldre eladható "kulturális terméket" és a hazai piacra való "szemetet" illetve a túlságosan is "művészkedő" kulturális alkotásokat, amit nem is a közönségnek, hanem önmaguknak szánnak az alkotók. Mi is kellene ehhez?: Kreativitás és eredetiség, ötletek.

- Pozitív országimázs: nos, az minden csak éppen nem pozitív, ha Attila király legrettenetesebb és legijesztőbb festményét sötét háttérrel kipakoljuk a Kurultájra, és ijesztgetjük vele a fél világot, hogyha lehet, tele legyen a gatyájuk, hogy mi milyen rettenthetetlenek is vagyunk, s közelünkbe ne merjenek jönni, mert a "magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket"!!! Ez nem a megfelelő út, de legalábbis attraktívnak egyáltalán nem mondható (bár bizonyára egyeseknek igazi biznisz az újonnan kreált, hamis rokonság a Boszporusz partján)! Ezért nem nézünk mongol filmet sem, csak ritkán, hanem emiatt választjuk a koreait . Elsődleges a tudás és tehetség - de: Az sem mindegy, eltekintünk-e a külsőségektől, mert a boltban is a csomagolást vesszük meg! Ezt még Shakespeare is tudta: "Színház az egész világ"! Az emberek a szemükkel hallgatnak zenét, a fülüket csak azután nyitják ki! Kellemes, szép, tökéletes fellépés, kirakati babák - mint minden áruházban, a piacokon erre van szükség! Mi sem vásároljuk meg a rothadó almát, akkor miért akarnánk eladni? De éppen ezt csináljuk, ezért nem visszük semmire....

Azért még reménykedem....

MAGYAR KALENDÁRIUM - November (Szent András hava)

2020.10.30.

NOVEMBER / SZENT ANDRÁS HAVA

november 1.

1335.november 1. - (körül) A visegrádi királytalálkozó I.Anjou Károly kezdeményezésére I.Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh uralkodóval. Az északi kereskedelmi útvonalak szabályozása, Bécs árumegállító jogának elkerülése.

1385.november 1. - Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróf és Anjou Mária királynő - Nagy Lajos király leánya - házasságot kötött.

november 3.

1136.november 3. - Árpád-házi Zsófia (1136-1161) hercegnő, II.Béla és Szerb Ilona leánya, admonti apáca születésnapja.

november 4.

1083.november 4. - I. István királyt illetve I.(Szent) István király és Boldog Gizella fiát, Imre herceget VII. Gergely pápa Székesfehérvárott szentté avatta.

november 5.

1983.november 5. - A budapesti Szépművészeti Múzeumból hét értékes, világhírű festményt loptak el (Raffaello, Giorgione, Tintoretto, Tiepolo műveit). A tetteseket elfogták, majd 1984.május 14-én elítélték. Ez volt "az évszázad bűncselekménye".

november 8.

1412.november 8. - Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította a lengyel II.Jagelló Ulászlónak Lubló, Podolin és Gnézda váruradalmakat és 13 szepességi várost. 

1414.november 8. - Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) magyar és cseh királyt német királlyá koronázták Aachenben.

1460.november 8. - Szilágyi Mihály, volt kormányzó, Hunyadi Mátyás nagybátyja török fogságba esett, később kivégezték Konstantinápolyban.

november 9.

1440.november 9. - Luxemburgi Erzsébet királyné a Szent Koronát Bécsújhelyre vitte, s átadta III. (Habsburg) Frigyes császárnak.

november 10.

1444.november 10. - A várnai csata: I. (Jagelló) Ulászlót egy janicsár lefejezte.

november 11.

1452.november 11. - Bécsben közös magyar-cseh-osztrák rendi gyűlést tartottak: V.László király Hunyadi Jánost az ország főkapitányává illetve a királyi jövedelmek kezelőjévé nevezte ki valamint "Beszterce örökös grófja" címet adományozott neki. Vitéz János lett a főkancellár.

november 16.

1093.november 16. - Skóciai Szent Margit (1047-1093), Szent István király unokája v.unokahúga, Eduard angol királyi herceg leánya, skót királyné meghalt Edinburgh-ben. Nov.16. Skóciai Szent Margit ünnepének napja az egyházban.

november 17.

1231.november 17. - Árpád-házi Szent Erzsébet halála Marburgban (ma Hessen tartomány, Németország).

1370.november 17. - I. Anjou (Nagy) Lajos magyar királyt Lengyelország királyává koronázták Krakkóban, a Wawel székesegyházában.

november 18.

1664.november 18. - Gróf Zrínyi Miklós horvát bán, hadvezér és költő halála "vadkan által" a kursaneci erdőben (ma Csáktornya/Cakovec mellett, Horvátország).

november 19.

1943.november 19. - Árpád-házi (Szent) Margitot, IV.Béla király és Laszkarisz Mária 1276-ban boldoggá emelt leányát XII.Pius pápa szentté avatta.

november 27.

1308.november 27. - I. (Anjou) Károlyt az országgyűlés a Pesti domonkosok zárdája mellett magyar királynak választotta.

1328.november 27. - I.Károly király megalapította Körmöcbánya városát, az aranybányászat és pénzverés legjelentősebb központját.

november 29.

1206.november 29. - IV.Béla király (1235-1270) születése napja, II. András király és Andechsi/Merániai Gertrudis királyné második gyermekeként jött világra.

november 30.

1204.november 30. - I. Imre király (1196-1204) halálának napja.

1327.november 30. - Anjou András calabriai herceg, I. Károly / Károly Róbert király és Lokietek Erzsébet második fiának születése.

 

MAGYAR EMLÉKEK - Zrínyi Ilona sírjának felfedezése Konstantinápolyban (tudósítás, 1861)

2020.10.30.

(Becses nemzeti ereklye.)

"Sturmer gróf, ki mint osztrák cs. internuntius több évet Konstantinápolyban töltött, s jelenleg Velenczében lakik, Zrínyi Ilonának Galatában (Konstantinápoly külvárosában) 1839. jun. 21-én fölfedezett sírjából néhány hajszálat s e történeti nevezetességü hölgy más hagyományait a nemzeti Múzeumnak közelebb beküldé. E sirt a mondott évben a régi jezsuita- s most Saint-Benoit-templom sírboltjában fedezték föl, s latin fölirata magyar fordításban igy hangzik:

„Itt nyugszik ama szilárdjellemü s hőslelkü nő, nemének és századának dicsősége, fenséges Zrinyi Ilona asszony, a Zrinyi- és Frangepán-család utolsó virága, Tökölyi fejedelemnek s korábban Rákóczynak hitvese, mindkettőnek méltó társa. Neve hires a horvátok, erdélyiek, magyarok és székelyek közt, még híresebb az egész világon kitűnő tetteinél fogva, ki a sors különféle viszontagságait egyenlő lélekerővel tűrte, méltó szerencséjéhez, nagyobb balsorsánál, keresztyéni jámborsággal s hadi dicsőséggel teljes erős lelkét visszaadta az Urnák, a virágok mezején, Nikodemiában, a bythiniai tengeröböl mellett, a megváltás 1703-ik s életének 60-ik évében február 18-án."

Minthogy a holttest be van balzsamozva, nem rothadt el, de a galatai keresztyének és zsidók csodát láttak benne, s fanatikus buzgalmukban pár nap alatt szánandólag öszszerongálták, ugy hogy más helyre kellett eltemetni.

Ugyanazon templomban Zrinyi Ilona fiának, II. Rákóczy Ferencznek sírját is fölfedezték, mely szintén latin fólirattal van ellátva."

Vasárnapi Újság, 1861. 8.évf.32.az.

MAGYAR EMLÉKEK - Petőfi Sándor Szibériában (II.) (tudósítás, 1877)

2020.10.22.

"Él-e még Petőfi? Ez a kérdés megint napirendre került, mióta egy Szatmárban elhangzott merész mondás azt állította, hogy Petőfi a szibériai bá­nyákban szenved. A „Vasárnapi Újság" 1860. ós 1861. évfolyamaiban 40—50 levelet közlött volt, melyek eléggé kitüntették, hogy a fehéregyházi csatatéren tul alig lehet remény a költő föltalálá­sához. Most azonban egyszerre a legmerészebb regényességü elbeszélések szólalnak meg. A temes­vári magyar lapban legújabb egy ottani lengyel lakos a következőket mondja el: 1872-ben Budapesten találkozott Malinowski. és Wisnieuski nevű lengyelekkel, előbbi varsói, utóbbi poseni nagyherczegségi születésű. Mindkettő az 1863-ki lengyel felkelésben részt vett, elfogatott s a szibériai ólom-bányákba hurczoltatott, honnét sike­rült nekik még negyedmagukkal, összesen hátuknak, 1869-ben Szibériából megszökni, s a Kaukázuson át Konstantinápolyba jutni. Mahnowski s Wisniewski 1872-ben Budapestre jöttek, s ott utazási költséggel ellátva, utjokat Svájcznak vették, hol a közlő véle­ménye szerint még most is tartózkodhatnak. Ezek egyike, t. i. Malinowski mesélte, hogy azon csoport­ban, melyben ő is mint fogoly volt, 17 lengyel és 24 magyar volt, ezek közt Petőfi is. Őszhaju, lesová­nyodott, de izmos csontú embernek mondta s azt is, hogy Petőfi neki szóbeli üzenetet is adott át, melyet hazájába vigyen, ha sikerül megmenekülnie. Mind Malinowski, mind közlő azonban nem tudván Petőfi jelentőségét Magyarországon, másrészt előbbinek sorsa feletti lehangoltsága, szűk anyagi körülményei, de mindkettőnek a Petőfi-név jelentősége iránti tel­jes tudatlanságuk és közönyösségük okozta volt, hogy M. az üzenettel mitsem törődve, csak azon igyekezett, hogy Ausztria-Magyarorzságból ki Svájcz szabad földjére jusson mielőbb. M. azt is mondta közlőnek, miszerint Petőfi nem tudván németül vagy igen roszul, egy bizonyos Szabó (szinte magyar fogoly) közvetítésével értették meg egymást. Köz­lőnk véleménye szerint tehát arra nézve, hogy bizo­nyosságot szerezhessünk Petőfi sorsa felett, okvetlen szükséges, hogy Malinowskit vagy Wisniewskit Svájczban kipuhatoljuk."

Vasárnapi Újság 1877.május 13.

MAGYAR EMLÉKEK - Petőfi Sándor Szibériában (I.) (tudósítás, 1877)

2020.10.22.

"Petőfi Sándor felől nagyon kalandos és valószí­nűtlen hír terjedt el Szatmáron, hol Boros Sándor azt beszéli, hogy Petőfi a szibériai ólombányákban raboskodik. Boros maga is ott volt fogoly, s állító­lag biztos tudomása is van Petőfi életben létéről. A czár tehát nagyon konkurrálhatna a mi kegyünk végett a szultánnal, ha a Corvinák mellé vissza­adná Petőfit. Hanem ezt még a vérmes hajlandóságuak sem hiszik. A szenzácziós hír azonban több lapban oly irányú felszólalásokra adott alkalmat: tenne kormányunk lépéseket annak megtudására, vájjon az oroszok magyar hadi foglyai csakugyan Szibériába hurczoltattak-e, s általában nincsenek-e ott magyar foglyok.

Nevezetesen Hegedűs József ur Nyíregyházáról a következőket irja a „Nemz. H."-nak: „1867. okt. 10-én találkoztam Borsodmegyében egy az ottani Ároktő községből való emberrel, ki épen akkor került haza Szibériából. Ez egyén 1849-ben mint honvéd fogatott el a csatatéren, sok szá­zad magával Szibériába hurczoltatott, s az ottani ólombányákban dolgozott 1867-ig, midőn is sikerült megszöknie. Állítása szerint többen szöktek meg együtt, de még több száz volt honvéd maradt Szibériá­ban."

Vasárnapi Újság 1877.április 29.

MAGYAR EMLÉKEK - Magyar sírok Konstantinápolyban (tudósítás, 1863)

2020.10.22.

ISZTAMBUL / PROTESTÁNS TEMETŐ

(Magyar hamvak Konstantinápolyban.)

"Jelenleg a török fővárosban tartózkodó hazánkfia,dr. Oroszhegyi Józsa néhány magyar sírról tesz említést, melyek annál több érdekkel birnak, mert korunkban még többek által ismert, s csak agyász emlékű közelmúltban kibujdosott hazafiak hamvait takarják. A kis magyar temetőben, — úgymond, — a fal melletti első sírkőbe e szavak vannak vésve: „Megállj magyar, e kopár halomnál, s emlékezz honodra, a hontalan sirhantjánál. E sirba Szabó József van temetve; meghalt 1859-ben. — Mellette pihennek Wesselényi József hamvai; meghalt 1858-ban. A harmadik sírban fekszik Rákóczy fejedelem házi orvosa dr. Jacobus Láng de Langenthal, meghalt 1725-ben. —Ugyane mellett magas talajú márvány sirmeder Rákóczy József hamvait jelöli, e sirban azonban más pihen. — Az ötödik sirkő Csernatoni Cseh Imre emlékét jelöli, a ki meghalt 1852-ben. A hatodik sirban nyugszik Kovács János, meghalt 1862-ben. Fölöttük legyen csendes a sírnak éjszakája."

Cikk: Vasárnapi Újság 1863.október 25.

Címkék: magyar emlék

MAGYAR EMLÉKEK - Magyar falu Szibériában (tudósítás, 1920)

2020.10.22.

Jelentés a távoli orosz földről

Cikk:

1920.június 3.évf.80.szám - Zalamegyei Újság

HUN EMLÉKEK - PÁRIZS - Attila gyűrűje

2020.10.12.

(Attila gyűrűje.)

"Párisból irják „M. S."-nak, hogy Gardinet Gyula franczia tudós egy a chalonsi csatasikon talált rézgyűrű birtokába jutott, melynek malakit kövén két mellkép van,alattok Attila neve. Ugy látszik, hogy az egyik Attila képe, a másik talán Edekon miniszteré, s valószinüleg irodai pecsét volt. Attila alakja kucsmás, alacsony homlokú, hosszu orru, kiálló pofacsonttal s hosszudad szakállal, szeme kicsiny tekintete parancsoló, átható. A kucsma olyan minőt ma is viselnek az alföldön. Az érdekes régiségnek Balogh Ferencz ifju hazánkfia jött nyomába, ki további önképzés végett utazik külföldon. Gardinet az eredeti gyürüt ugyan nem, de lenyomatát kész lenne a nemzeti muzeum, vagy az akadémia számára átengedni."

1864.júl.24. Vasárnapi Újság

SZEMÉLYI ADATOK - Milyen jogon? - Amit nincs kitől megkérdezni...

2020.08.24.

Mindig akad olyan renitens kérdésem, amire senkitől sem kapok vagy kapnék választ.

Most például azt kérdezném, hogy miért és milyen jogon adták át beleegyezésünk nélkül minden ősünk adatait az Amerikai Kongresszusi Könyvtárnak ...Senki nem kérdezte meg tőlünk, szerencsés túlélőktől avagy leszármazottaktól, szeretnénk-e látni ükszüleink ill. további felmenőink születési adatait egy amerikai családkutató weboldalon, teljesen nyilvános helyen, ahol csupán 8 milliárdan nézhetik meg. Ki hatalmazta fel a családom nevében ezeket az intézményeket, hogy személyi adatokat külföldiek kezére juttassanak? S ha azt mondom, hogy NEM akarom, hogy ezeknek az idegen szerveknek és intézményeknek - úgymint pl. a mormon egyház - a kezére kerüljön minden családtagom születésének helye, ideje, módja stb.  - akkor még én leszek a hibás, hogy rá merek kérdezni, mit is keres illetéktelen helyen, és adott magyar illetve határon túli intézmények ezt miért adták át idegeneknek?

Bizonyosan én nem vagyok megint egyedül normális ebben az országban, hogy ilyen kérdést fel merészelek tenni!

Címkék: családkutatás

Régi időkben száz esztendő felett...

2020.07.29.

Íme egy rövid gyűjtemény a régi időkben 100 esztendőt megélt szép korú magyarokról. Az adatok nyilvános forrásból, korabeli médiából származnak, az alább nevezett személyek 100 évvel ezelőtt már örök nyugalomban pihentek.

RITTER JÓZSEFNÉ szül. KOVÁCS KATALIN (1804-) - 101 éves

Forrás: 1915.július AH.

NÉMETH JÁNOSNÉ (1836/37? - 1917) - 120 éves

Az abszolút rekordot valószínűleg a kámoni asszony állította fel, amennyiben a hír igaz. 120 évesen hunyt el 1917. szeptemberében...

Forrás: 1917.szeptember AH.

MADARÁSZ JÓZSEF (1814?-1915) - 101 éves - AZ ORSZÁG LEGIDŐSEBB PARLAMENTI KÉPVISELŐJE

"A legöregebb magyar képviselő ha­lála. Madarász József, a sárkereszturi kerület országgyűlési képviselője, a népszerű „Madarász apó," aki legöregebb és legrégibb tagja volt a parla­mentnek, e hó 1-én Budapesten meghalt 101 éves korában. Madarász apó a függetlenségi eszméknek alkuvást nem ismerő harcosa volt; mintegy 83 éven át képviselte a sárkereszturi kerületet. Az agg képviselő nyelvünk védelméért is sokat fáradozott. A tiszta magyarság nagy elöharcosa volt. Tagja volt az 1848-iki országgyű­lésnek és követte a kormányt Debrecenbe is A szabadságharc lezajlása után Kufsteinba került és ott 1856-ig volt fogva."

Szép kort ért meg, főképpen ha ebbe még egy "kufsteini vendégeskedést" is beleszámolunk!

Forrás: 1915.febr.7.AH

IMRE MIHÁLYNÉ (mh. 1911) - 107 éves

Forrás: 1911.január AH.

BENCSK KATALIN (1910-ben) - 112 éves

Forrás: 1910.október 2. AH.

KLUGER MÁRIA (1803-1908) - 105 éves

Bellatinc - Zala vármegye Alsólendva járásban.

Forrás: 1908.december AH.

LUKÁCSI MÁTYÁS (1864-ben) - 102 éves

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság) 1864.június 26.

FARKAS LÁSZLÓ (1863-ban) - 116 éves

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság), 1863.május 24.

CSETÉNYI-KOMÁROMY FERENCZ (1744-1859) - 116 éves

Először 114 esztendős korában hallunk róla...

Fenti béresről két oldalas, hosszú cikk jelent meg rajzot is közölve s tudósítást adva a nyugdíjas életéről, a hosszú élet titkáról. Egy későbbi lap pedig jelezte, hogy 116 évesen hunyt el ugyanezen birtokon. Csetényi-Komáromy Ferenc(z)ről elég sok adatot feljegyeztek:

"Öregünk e szerint a mult század közepén, 1744-ben jan. 30-án (tehát Mária Terézia uralkodása kezdetén) született Csetényben (Veszprémmegyében)."

"Elválhatlan barátja a pipa. Mult télen szivarra akarták szoktatni, de ezen „újmódi dohánynyal" nem igen tud megbarátkozni. Kiszámították, hogy életében
nem kevesebb, mint 7 nagy szekér dohányt füstölt el." (sic! Hiába, a hosszú élet titka :) )

"A nagy-lángi földes uraság valódi kegyességgel ápolja az öreget, gyakran tulajdon grófi alkalmatosságán hozatja be a pusztáról. Ekkor rendesen a paplakba szokott szállani, hol a legszívesebb fogadtatásra talál a kedves vendég."

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság) 1857.augusztus 23.

Később 1859.novemberében bekövetkezett haláláról 1860-ban tudósítanak:

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság) 1860

SZÉCHÉNY(I) GYÖRGY (1592-1695) - 103 éves

Széchényi György (Kisszécsény, 1592Pozsony, 1695. febr. 18.): esztergomi érsek. Köznemesi végvári vitézcsalád sarja. Nagyszombatban, majd Bécsben tanult ahol 1631-ben teológiai doktorrá avatták. Rövid ideig Vágsellyén plébános, 1632-től esztergomi kanonok. 1636-tól tornai főesperes, 1638-tól vágújhelyi prépost, 1641-től zólyomi főesperes. 1643-tól pécsi, 1644-től csanádi püspök, 1647-től szentiváni prépost is, 1648-tól veszprémi, 1658-tól győri püspök, 1667-től kalocsai érsek, 1685-től esztergomi érsek, Mo. prímása. 1644-ben a kancellária vezetője. ..."

Megjegyzés: Más lexikonok kétségbe vonják születési adatát, és egyéb források szerint a 103 éves püspök "csupán" 93 esztendeig élt...(pl. Magyar Katolikus Lexikon)

Forrás:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/sz-77C95/szechenyi-gyorgy-77E0E/

folyt.köv. :)

12

Ezeket a cikkeket olvastad már?