Régi idők legidősebb emberei

2020.07.29.

Íme egy rövid gyűjtemény a régi időkben leghosszabb ideig élt magyarokról -  a múltban visszafelé haladva.

1.) MATHUZSÁLEMI ÉLETKOR

A rekordot valószínűleg a kámoni asszony állította fel, amennyiben a hír igaz. 120 évesen hunyt el 1917. szeptemberében...

Forrás: 1917.szeptember AH.

2.) AZ ORSZÁG LEGÖREGEBB ASSZONYA

Forrás: 1910.október 2. AH.

3.) ADAKOZÁS EGY IDŐS EMBERNEK

1863.májusában már 116 esztendős volt egy bizonyos Farkas László nevű úr.

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság), 1863.május 24.

4.) A LEGKOROSABB FŐVÁROSIAK

"A pesti Lokalblatt szerint, melly előtt nem marad titokban semmi, a főváros legkorosabb lakosai a következők: Munik Mária 98 éves, Lichtenstein Jakab 98, Musiay János 99, Juhász István 100, Knuk Anna 102, Schratz Anna 104, Farkas László 109, és Terno Móricz 115 éves. Összesen éltek 825 évet..."

Talán a fent említett és itt felsorolt Farkas nevű öregúr egy és ugyanazon személy? Két év különbség vagy elírás.

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság), 1858. február 14.

5.) EGY 114 ÉVES EMBER

Fenti béresről két oldalas, hosszú cikk jelent meg rajzot is közölve s tudósítást adva a nyugdíjas életéről, a hosszú élet titkáról. Egy későbbi lap pedig jelezte, hogy 116 évesen hunyt el ugyanezen birtokon. Csetényi-Komáromy Ferenc(z)ről elég sok adatot feljegyeztek:

"Öregünk e szerint a mult század közepén, 1744-ben jan. 30-án (tehát Mária Terézia uralkodása kezdetén) született Csetényben (Veszprémmegyében)."

"Elválhatlan barátja a pipa. Mult télen szivarra akarták szoktatni, de ezen „újmódi dohánynyal" nem igen tud megbarátkozni. Kiszámították, hogy életében
nem kevesebb, mint 7 nagy szekér dohányt füstölt el." (sic! Hiába, a hosszú élet titka :) )

"A nagy-lángi földes uraság valódi kegyességgel ápolja az öreget, gyakran tulajdon grófi alkalmatosságán hozatja be a pusztáról. Ekkor rendesen a paplakba szokott szállani, hol a legszívesebb fogadtatásra talál a kedves vendég."

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság) 1857.augusztus 23.

6.) MÉG RÉGEBBI KORSZAKBÓL EGY SZÉP KORT MEGÉLT SZEMÉLY:

Széchényi György (Kisszécsény, 1592Pozsony, 1695. febr. 18.): esztergomi érsek. Köznemesi végvári vitézcsalád sarja. Nagyszombatban, majd Bécsben tanult ahol 1631-ben teológiai doktorrá avatták. Rövid ideig Vágsellyén plébános, 1632-től esztergomi kanonok. 1636-tól tornai főesperes, 1638-tól vágújhelyi prépost, 1641-től zólyomi főesperes. 1643-tól pécsi, 1644-től csanádi püspök, 1647-től szentiváni prépost is, 1648-tól veszprémi, 1658-tól győri püspök, 1667-től kalocsai érsek, 1685-től esztergomi érsek, Mo. prímása. 1644-ben a kancellária vezetője. ..."

Megjegyzés: Más lexikonok kétségbe vonják születési adatát, és egyéb források szerint a 103 éves püspök "csupán" 93 esztendeig élt...(pl. Magyar Katolikus Lexikon)

Forrás:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/sz-77C95/szechenyi-gyorgy-77E0E/

folyt.köv. :)

A murai avargyűrű - Ringus Sabariae occidentalis

2020.07.25.

I. Ringus Sabariae occidentalis

"Az avarok Magyar- és Erdélyországot kilencz kerületre osztották, minden egyes kerületben egy-egy kör-erődöt emeltek, melynek ők „vár" nevet adtak. Egy ilyen avar-gyürü (Ring) hét mértföldnyi térséget foglalt magában, rendesen a legtermékenyebb vidéket s ezen álló gazdag városokat és falvakat kerítették be, sőt ezen közerődöket akkép emelték, hogy annak közepén valamely nagyobb folyó vagy patak folyt, ilyen volt a Ringus Sabariae occidentalis a Rába és Dráva közt, melyen a Mura folyt keresztül.

 Ezen körerőd a Muraköz közepétől a Szala folyóig terjedett s magában foglalta Halicanumot, (Alsó-Lendva) Colonia novát (Nova), illetve az egész Göcsejt és a Vasvármegyei őrséget.

 Az avarok khagánja Baján volt, ettől nyerte nevét az ősrégi „Bajánháza" falu; — a murai közerődnek kánja Kandik avaralvezér volt, ennek köszöni nevét a Göcsejben lévő Kandikó-hegy s neve igen szomorú esemény emlékét őrzi."

 Zalavármegyei Évkönyv a Milleniumra 206-207.oldal

II. A murai avargyűrű leírása

Részlet egyházasbükki Dervarics Kálmán történeti beszélyéből (1903), közlése félbeszakadt a meglévő szöveg hiányában...

Forrás: egyházasbükki Dervarics Kálmán: Kandikó - történeti beszély az avar és vend korból

A.Híradó, 1903 - XVII részletben közölve.

MAGYAR EMLÉKEK - Castellón - Árpád-házi Jolánta, a városalapító

2020.07.18.

 

II.András király és Violant de Courtenay leánya, Árpád-házi Jolánta (Violante de Hungría) (1215-1251) 1235-ben, 20 esztendősen került királynéként Hódító Jakab, Aragónia királya mellé. A spanyol történelemkönyvek és néphagyományok rendkívül sikeres házasságot emlegetnek, mely megalapozta az Aragóniai Királyság felemelkedését, s több jelentős uralkodót adott a dinasztiának.  

Míg I. Jakab Valencia visszavételéért harcolt a keresztény csapatok élén a muszlimok ellen, a királyné többször jelent meg a lovagi sereg táborában. Ott volt  Valencia 6 hónapon át tartó ostrománál is, s megtörtént, hogy gyermekét katonai sátorban hozta világra. De ugyanígy ott ülhetett férje oldalán a békekötések és egyezmények aláírásának alkalmával is, ami különleges bizalomnak tűnik, hisz férfiak dolgába asszony nem szólhatott bele.

Az egyik legérdekesebb adat azonban vele kapcsolatban az, hogy nemcsak mint Valencia első királynőjét emlegetik, hanem városalapítóként tartják számon.

Valencia spanyol autonóm közösség egyik tartományi székhelyének, a ma 170 000 lakosú Castellónnak alapítását nevével hozzák összefüggésbe, s alapító királynéjukként emlékeznek meg róla esztendőről esztendőre. Energikus jelleme és szépsége révén igen nagy népszerűségnek örvendett már életében, s 770 év elteltével sem lanyhult e páratlan tisztelet, sőt reneszánszát éli.

1251.szeptember 8-án Léridában Hódító Jakab, "Aragónia, Mallorca és Valencia királya, Barcelona és Urgell grófja és Montpellier ura" oklevelet adott ki arról, mely szerint megbízta Ximén Pérez de Arenóst, helyi képviselőjét, hogy a Valenciában található hegyi falu, Villa de Castelló de Borriana lakosai, gyermekei és asszonyai illetve hivatalai leköltözhessenek a tengerpartra. Mindezt tette királynéja javaslatára, s ezzel engedélyezte, hogy egy sokkal kedvezőbb, új helyen könnyebb legyen az életük.

A költözködést a lakosok fényes ünnepség keretében valósították meg a következő év folyamán, fáklyákkal vonulva le a terméketlen sziklás hegyről, majd ezután ennek örömére minden esztendőben elzarándokoltak a Magdalena szentélyhez, mely eredeti hegyi településükhöz tartozott.

A tengerhez közeli fekvés és a kézművesipar fellendítette az új helységet, a sík vidéken húzódó Castellónt, mely hamarosan életteli hellyé nőtte ki magát. 1260-ban Hódító Jakab újabb dokumentummal nyilvánította ki akaratát, hogy Castellónt út kösse össze a tengerparttal. 1272-ben már komoly kis központtal rendelkezett, majd 1284-ben Jakab és Violante fia, Aragónia következő uralkodója, I. (Nagy) Péter önrendelkezési jogot adott lakosainak, s ezzel hivatalosan várossá vált.

A település nem felejtette el első úrnőjét, a nagyszerű királynét, és az átköltözés hagyományait felelevenítve minden esztendőben a "Magdalena" nevű ünnepségsorozat keretében egyúttal tiszteletét teszi az alapító királyi pár előtt is. Az ünnepet nemzetközi idegenforgalmi rendezvényként tartják számon. Emellett egy központi tér átrendezésével azulejóval díszített falat emeltek, s a spanyol városok közül elsőként bronzszobrot állítottak szeretett királynéjuknak.

A tartalom saját fordítás, másolni és online lexikonokba, szociális hálókra írni TILOS!

Ez a bejegyzés:

A.) Teljesen érdektelen

B.) Hasznos

C.) Érdekes, de haszontalan

 

 

Olinda és a szkíta vitéz avagy Lendva nevének eredete - zalai monda

2020.07.17.

LENDVA NEVÉNEK EREDETE

(népmonda)

A regényes vidékü Zalamegye nyugoti részén, közel a Magyar és Stajer honok közt határt képező hóboritotta Alpokhoz, a gyönyörü csalitos és erdős Muravölgyben regényesen elvonuló hegyek tövében, átellenében a Muraközi hegyláncznak fekszik Alsó Lendva mezőváros s fölötte egy hegyfokon fészkel Lyndva vára, mellytől a mezőváros is elnevezését kapta. Lyndva vára helyén s a hegytövében már K. e. 45-ik évben s a nép ajkán élő rege szerint már Julius Caesar római birodalmi triumvir s később császár idejében római gyarmat volt Lindavia nevezet alatt, a mint ezt Fényes Elek geographiai szótára is állitja.

Lindavia elnevezését pedig, e gyarmat hagyomány szerint az akkor volt patricz és lindaviai gyarmatfőnök Titius Telephonius leányától Olindától nyerte és pedig akkép, hogy Olindának ritka s kitünő szépsége a római birodalmi ifjakat, kik nemcsak a harcz, hanem a szerelem terén is diadalt aratni szerettek, elbájolván, ezek a gyönyörü hölgynek közelében lenni boldogságnak tarták, az öreg főnököt s patricz Titust gyakorta meglátogaták s a gyarmathoz vezető regényesen kanyargó utakat „Olinda via”-nak (Olina utja) elnevezték s később egymás közt az egész gyarmatot is akkép nevezgeték s igy lőn: Lindavia.

Olinda, hagyomány szerint a scytha ifjut, Elemért szerette, kivel egykor a rengeteg erdőkben eltévedve találkozott.

Olinda bájos arcza és sötét szemeiben égő tüze Elemér lelkébe is üszköt vetett s az akkoráig vadon felnőtt ifju egész lelkéből szerette Olindát s őt a gyarmathoz el is kisérte, honnan többé megválni nem tudott.

Elemér később Titustól nőül kérte Olindát, ezt tette Cornelius Claudius római ifju is, Olinda Elemérhez vonzódott, atyja Corneliushoz s azt határozák, hogy a sors döntse el, kié legyen Olinda? Elemérnek kopjája tehát hegyével ég felé a földbe tűzetett s ezen kellett Cornel és Elemérnek átugratni; Cornel szerencsésen átugratta rajta tájtékzó ménét, Elemér azonban olly szerencsétlenül ugratott, hogy hanyat bukva a kopja hegye fejébe furódott.

Elemérnek a táltosok egy alkalommal meg is jósolták, meg midőn a Bakonyban áldoztak Hadurnak, hogy saját fegyvere által fog elveszni. Mese.

Megjegyzés: Dervalics Kálmán 1854-ben jegyezte le, ő a történetet a legvégén "mese" jelzéssel illette.

Közzétéve a Vasárnapi Újság 1.évfolyam 42.számában  1854.december 17-én

Címkék: zalai monda

A Kerka patak nevéről - zalai hun monda

2020.07.17.

A KERKA-PATAK NEVÉRŐL

"Számos lelet szolgáltat bizonyságot arra, hogy a húnok a zalai földeken táboroztak. A göcsejiek határfolyóját ma is Kerkének nevezik Attila első feleségéről, Ellák anyjáról, akiről azt tartja a hagyomány, hogy fürdés közben ebbe a folyóba fulladt. Keszthely környéke szintén bővében van a húnkori temetőknek. "

KERKA = RÉKA

"Attila első nejének a közelebb mult korszak magyar történetirói által használt neve; a valódi névalak, ahogy Priskus Rhetor és Jordanes ránk hagyta, Kerka v. Kreka (azaz Kereka) volt, melynek a germánhunn-mondákból ismert Helche alak is megfelel...."

KERKA-PATAK - Göcsej határfolyója, az Őrségben Bajánsenyénél érkezik jelenleg Magyarország területére, a Kerka-vidék Hetés néprajzi tájegység másik neve. 

Források:

Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár:
Zalavármegye ismertetője (1933) ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla

http://www.kislexikon.hu/reka_a_a.html#ixzz6SBHN9i31

HUN EMLÉKEK - Unkel - A hunok átkelése a Rajnán (könyvrészlet - ismertető)

2020.07.16.

HUN EMLÉKEK - Unkel - A hunok átkelése a Rajnán

2019.01. hóról átmentve

F.Hagenberg 1583-as állapot

A hunok útján egyre-másra nevüket rejtő szavakra bukkanunk, hun városok, várak, utcák, hegyhátak, falvak és más földrajzi nevek jelzik, hogy kapcsolatban álltak egy adott földrajzi területtel, s nyomukat otthagyták szerte Európában a nép emlékezetében. Íme két ilyen szó a számtalanból, melyeket szorgalmasan gyűjtögetünk!

„UNKELSTEIN”

„Unkelstein”a lexikonok szerint természetes bazaltzátony a Rajna 636,6 km-nél Unkel – Oberwinter magasságában. Olyan különleges bazaltcsoport, amely szinte a folyószélesség közepéig ér, és szemmel láthatóan is kapcsolódik a part mentén futó bazaltsziklákhoz. Korábban egy nagyobb és egy kisebb Unkelsteinből állt. A 19.századig a legjelentősebb veszélyforrást jelentette a hajósok számára, így az 1800-as évek elejétől a méretesebb szikladarabokat berobbantották, eltüntették a mederből, a nagyobbik Unkelstein eltűnt. 

"UNKEL" (Rheinland-Pfalz tartomány, Németország)

Unkel település a nevét a Rajna ívének köszönheti, az „Unkel” szó vagy a latin „uncus” vagy a frank „angel” szóból eredeztethető - az új magyarázatok szerint. Avagy mégsem?

Erpeler Ley sziklája Remagennel szemben, 1800-as évekbeli festményen

A HUN ÁTKELŐHELY A RAJNÁN

Albert Vollmer figyelemre méltó könyvet írt 1995-ben „A hunok nyomában Európában” címmel: „ bár már régen megkísérelték sejtésünket az ’Uncalö’ = ’unckele’ = ’Uncalö’ = ’Hunkalö’ = ’Hunkelö’ = ’Unkel’ = ’Hunnenfurt’ (jelentése: ’hun átkelő’) szómagyarázatot cáfolni, az most mégis igaznak bizonyult.” - jelezte művében.

Több bizonyítékot sorol fel annak alátámasztására, hogy a hunok átjárónak használták a folyón ezt a területet, méghozzá igen kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően. Ezek példaként a következők:

A hunok az 5.században - korábban Belső-Ázsiából indulva - Nyugat-Európa felé tartva egészen a (mai) francia és flandriai atlanti-óceáni partokig jutottak. Ennek során kétszer keltek át visszafelé vonulásukkor a Rajnán… - illetve ezután még 452-ben Attila idején harmadszor, ekkor Kölntől délre történt az átvonulás.

A Rajna iszaposodását illetve az ún. Unkelsteineket (’hun átkelő kövek’) - melyek alacsony vízállásnál még láthatóak voltak - tekintve elképzelhetjük az átkelés folyamatát. Még ma is figyelemreméltó az Unkel és Erpel között a töltés építése, amit
vízmérnöki remekműként tarthat számon a mai kor embere, s amely az évszázadok során ellenállt minden természeti eseménynek. Ugyanis nem kellett az áramlás közepén vagy az áramlattal keresztben építkezni, hanem az építők könnyedén követhették a Rajna áramlását egészen az „Erpeler Ley” bazalttömbjétől lépésről lépésre enyhe ívben nyugatra haladva az Unkeli-sziget déli csúcsáig – ami több kilométernyi hosszú szakaszt jelentett.

Bazaltkövek a vízben

Az Unkeli-medence mai állapota is egyértelmű bizonyítéka annak, hogy mesterségesen töltést építettek ott a korai időkben, s ennek előnyeit még ma is élvezi a lakosság, ha árvíz törne a városra. Ez tehát az „Attila-töltés” az Unkeli-szigetnél a Rajnán.

További bizonyítékot jelent, hogy 1900-1923 között ásatásokat folytattak a területen, s kiterjedt sírmezőket fedeztek fel Unkeltől keletre, a sírokban egyértelműen olyan tárgyakat találtak, melyek a hun kultúrára utaltak.

Erpeltől Unkelig a Rajna kanyarulata. Google Fotó

Mindez tehát ismételten együttesen alátámasztja, hogy a hunok jártak Unkelnél, s ott kihasználva a természet adta lehetőségeket átkeltek a Rajnán, méghozzá  egy általuk épített töltésen (az Unkelsteini-szigetnél).

Az „Unkel” elnevezés pedig csakúgy, akár az „Unkelstein” a hunok vonulására utal. S e kettő földrajzi név csupán kiemelt példa az előforduló nevek sokaságából.

Unkel 1800-as évek eleje

A tartalom saját fordítás-összegzés, másolni és online lexikonokba írni TILOS!

 

Ez a bejegyzés:

A.) Teljesen érdektelen

B.) Hasznos

C.) Érdekes, de haszontalan

Címkék: Attila, Hun Birodalom

Kandikó mondája - göcseji avar monda

2020.07.16.

Kandikó mondája - göcseji népmonda

Forrás: Hungaricana

https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1413306/?img=0

"A tunya Szalaviz partján hegyfok. Kóbor vandálok idejéből Kandikó vezértől kapta nevét. Kandikó zalai vidék réme s pusztitójáról mondják, hogy Csatár magyar vitéz arájáért hevült, egyszer, hogy elejtse vetélytársát, vadászatra hivja, Csatár megigéri, s megjelent egy kijelölt csucsfokon, vagy hegyormon, de itt Kandikó helyett, emberei várták, azok pedig gaz parancsára uroknak, kegyetlenül mélységbe tasziták Csatárt. Kandikó örült az eseten, de meg akart vetélytársa haláláról győződni, elment hát maga is megnézni a nyilást, hová Csatár esett. De jaj neki! A torkolat ép ekkor füstöt s tüzet hányt, s megfojtván Kandikót, hulláját mélyibe ragadá. Kandikó tető mai napig is ha tiszta, derült napot, ha gőzölög rosz időt jósol" (Uti naplómból).

Innét Tubolyi Viktor zalamegyei fiatal költő szerint:

A hegyneve ekkorig
Kandiko maradott,
Mert okul hogy tüzet hányt
Ama bűn mondatott.

Később ki ugy fürkészett
Mint a vandal király
Tájszó gyanánt emlékül
Mondták – az –kandikál."

Ifj. E. S.

Forrás: Vasárnapi Újság 1854-1860

KANDIKÓ - Göcsej legmagasabb pontja, kilátóval (304 méter). Nevét egy avar alvezérről, Kandikról kapta, aki a murai "avar gyűrű" (erődítmény) kánja volt Baján kagán idején.

CSATÁR - falu Zalaegerszegtől 5 km-re a Zalai-dombságban.

Fuggerék, az első globalisták (jegyzet)

2020.06.28.

FUGGERÉK, A FUKAROK, avagy a "világ leggazdagabb emberei"

Ha nem is volt gazdagabb, mint a kínai császár, azért az akkor ismert nyugati világ legnagyobb pénzügyi urának számító család saját kisvárossal rendelkezett Augsburgban 18 utcával, ugyancsak saját templommal, alapítványi lakóházakkal.  Állam volt ez az államban, avagy inkább az európai államokban? Vagy a háttérhatalom (mai divatos szóval) központi bázisa?

Hans Fugger, a vagyonalapító csupán egy felkapaszkodott takácsból vált textilkereskedővé, születési címek nélkül. Most 18. élő leszármazottja egy Thun-Fugger grófnő a máig létező alapítvány tulajdonosa, illetve vezetője, a 21. században amolyan úri asszony. S mi az érdemük? Hogy a 16-17.században kirabolták Európa születési arisztokráciáját - átvéve a hatalmat az addig társadalmilag nem éppen megbecsültnek nevezhető kereskedő népség számára - kihasználva a háborúskodásokat és új háborúkat okozva anyagi érdekből. Az egész kontinens végül az ő mohó játékuknak piacává és áldozatává vált - ez volt aztán az igazi „kufárkodás”.


A nagypapa, Hans 1367-ben költözött be az akkor feltörekvő Augsburgba, s elvette a takácscéh vezető mesterének leányát, így kedvező anyagi lökést kapott a textiláruk kereskedelméhez, és ismertté vált a helyi eladók világában. Unokája, Jakob felfedezte a kedvező szeleket és háborúkban rejlő anyagi lehetőségeket. Mivel a közeli réz- és ezüst kitermelés joga a helyi hercegeket illette, ám azok mindig pénzszűkében voltak, kisebb kölcsönöket kezdett el adogatni az uraságoknak, ezeknek fejében azonban a réz- és ezüstkitermelésből származó elővásárlási jogokat kérte. Ha a nagyurak nem tudnának fizetni a kölcsönért kamatostul (kamatos kamattal), hát ráteszi a kezét egyből az ezüstre és rézre. Így lett a takácsból bankár.

Fugger először még csak kisebb kamatokkal dogozott, majd egyre nagyobb pénzösszegeket fektetett be. Elérkezett aztán az első igazi áldozat, Sigismund tiroli nagyherceg, kinek kezében volt a tiroli ezüstbányák pénzverési joga. Adott is neki kölcsön 100 000 guldent, a herceg cserébe átadta az ezüsttel kapcsolatos bányajogokat, ami által Jakob úr hirtelen hihetetlenül meggazdagodott. Többé ekkora összeget már nem is kellett kockáztatnia. Ekkor már textillel és ezüsttel, rézzel egyaránt „bizniszelt”.

I. Habsburg Miksa császár állandó vendég volt nála.1515-ben Fugger finanszírozta azt a bécsi királytalálkozót is, ahol II. Jagelló Ulászlót illetve Zsigmond lengyel királyt fogadta a császár, és lezajlott a "kettős házasság" Ulászló gyermekei és Miksa unokái között. A császárnak ugyanis még arra is alig volt pénze a kincstárban, hogy Bécsig elutazzon, így Jakob úr szíves nagyvonalú hitele fedezte az egész rendezvényt - Csehország és Magyarország megszerzését a Habsburg koronának.

39 évesen Jakob is megházasodott, elvett egy gazdag augsburgi házból való asszonyt, Sybillát. Ezzel az augsburgi nagypolgárság soraiba fogadta. A fontosabb európai nagyvárosokba családjának kereskedőházat létesített, így mindenhonnan összeköttetésekhez illetve információkhoz jutott. Elterjesztette, hogy az adós bárhol leadhatta-felvehette a váltókat Európában, miután nála felvette a hitelt, így globalizálta a készpénz nélküli hitelfelvételt és eladósodást (!!!) A Vatikánba is betette lábát, hogy a pápai érméket egy ideig ő nyomathassa. Egész Európában, mindegy volt, hogy Berlin, Antwerpen vagy Velence és Róma kiterjedt információs hálózati rendszert működtetett, egy igazi kémhálót, mindig tudta, ki lesz a következő eladósodó személy.

Az 1500-as években szinte nem akadt olyan királyi, fejedelmi, hercegi ház Európában, kivel a Fugger család ne lépett volna gazdasági kapcsolatba - magyarul ne tartozott volna neki, el ne adósította volna. A piramis csúcsa maga V.Károly császár volt, ki a császári koronáját nekik köszönhette - írja a pénzügyi kiadó által közzétett életrajzi könyv („Der reichste Mann der Weltgeschichte“ von Greg Steinmetz, Finanzbuchverlag). Jakob Fugger 1510-ben, testvérei halála után átvette a teljes irányítást, és a banki konszernet átnevezte, eztán „Jakob Fugger und Gebrüder Söhne“ néven tevékenykedtek. Jakob lett a világgazdaság történetének egyik első globalistája! 1519-ben 800 000 gulden hitelt nyújtott V.Károly császárrá választásához, és ezzel egyúttal eladósította Spanyolországot. 1525 végén Jakob meghalt, és innentől kezdve unokaöccse, Anton tette még gazdagabbá a családot, 1565-re a teljes Német-római Birodalom összbevételének 10%-át birtokolták, közel 60 millió guldenre rúgott családi vagyonuk.

Bár a spanyol királyok folyamatos háborús csődjei miatt a Fuggereknek később be kellett csukniuk jövedelmező üzletházukat, ma 40 leszármazottjuk él, s bár nem mindegyik gazdag, a vagyon egy része a világ különböző pénzügyi válságainak és inflációinak ellenére is fennmaradt. Például 3200 hektárnyi erdő áll rendelkezésükre fakitermelésre, s alapítványi szinten - hisz az nem adóköteles ugye - foglalkoznak ingatlanokkal is, illetve a "Fuggerei" Augsburgban várja a turistákat - meséli a takácsivadékból lett grófnő.


lásd:

Frankfurter Allgemeine Zeitung interjúja a Fugger grófnővel

Hivatalos weboldaluk

A Habsburgok hivatalos weboldala

A "bécsi kongresszus" hivatalos weboldala

A "Koronás sas" lengyel történelmi sorozat magyar vonatkozásai

2020.06.13.

"Az M5-ön most is megy a lengyelek történelmi szériája Koronás sas címmel. A XIV. századi lengyel királyság históriáját északi barátaink eleve 405 részesre tervezték, 2018 óta tart, most forgatják a negyedik évadját. A sorozat szereplői között számos magyar történelmi személy is felbukkan. Az egyik főszereplő például Hedvig, Lengyelország anyakirálynéja, Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnő lánya és IV. Béla unokája." - írja Bán Mór a Magyar Nemzetben június elsején megjelent hosszabb írásában (Szurkolni Szulejmánnak), melynek ismételt - ám mindeddig be nem vált óhaja a szokásos: legyenek magyar történelmi filmek és sorozatok!

-

Mit is jelent az a "számos magyar történelmi személy" ebben az esetben? A 85-86.rész volt utoljára látható - múlt hét végén - az M5 csatornáján, s ezzel elkezdődött a második évad. Várhatóan legalább 21 olyan szereplőt lehet összeszámolni, aki magyar vagy magyarok leszármazottja illetve rokona. Ezek közül több főszereplő is akad, ők a királyi dinasztiák tagjai - hiszen "mindenki mindenkinek rokona". Íme:

koronas-sas--lengyel-sorozat--2018-2019---03-.jpg

Piast Hedvig királyné - Halina Labonarska (1.évad / 1-84.részig)

Árpád-házi Boldog Jolánta leánya, nagynénje Szent Kinga, nagyapja IV. Béla király. Idős korában is rendkívül vallásos, minden vágya, hogy anyját oltárra emeltesse. Mindig a magyarokat támogatja, a litván gyanús, a magyar gyanú felett áll. Kulcsfontosságú a személye: megbeszéli leányával, ha Kázmérnak nem születne fiúutódja, akkor magyar herceg legyen a király. Ulászló király halála után az Árpád-házi Szent Kinga által alapított ószandeci kolostorban éli le hátralevő életét.

kazimierz.jpeg

III.Kázmér, lengyel király - Mateusz Król (1.évad / 1-84.részig), Andrzej Hausner (2.évad 85.résztől)

Lokietek Ulászló és Hedvig királyné fia,Árpád-házi Boldog Jolánta unokája, akit még gyermekként nővére, (Szent) Kinga vitt lengyel földre, így a lengyel uralkodó IV. Béla magyar király dédunokája.

Piast Kunigunda - Martyna Dudek, Emilia Rostek, Wiktoria Zembrzycka

Kázmér király és Aldona második leánya, Hedvig királyné unokája.

Lokietek Kunigunda - Anna Gryczevicz

Kázmér király és Erzsébet magyar királyné testvére, lengyel hercegnő.

bolko.jpeg

Bolko - Andrzej Popiel

Lokietek Kunigunda első gyermeke, fia, akit anyja lengyel királynak szeretne látni, Szilézia hercege.

Gediminas - Bohdan Graczyk

litván nagyfejedelem, Aldona királyné és Algirdas apja, minden Jagelló király őse!

adona.jpeg

Aldona királyné - Marta Bryła

Megkeresztelkedett nevén: Litvániai Anna, Kázmér első felesége, Gediminas litván nagyfejedelem leánya, Luxemburgi Zsigmond magyar király dédnagyanyja.

algirdas.jpeg

Algirdas - Wojciech Żołądkowicz

litván nagyfejedelem, Gediminas nagyfejedelem fia, Aldona bátyja, Jagelló Ulászló apja, így I. (lengyel III.) Jagelló Ulászló (1440-1444) lengyel és magyar király nagyapja.

elizabeta.jpeg

Lokietek (Piast) Erzsébet, magyar királyné - Katarzyna Czapla

Kázmér király nővére, Lokietek Ulászló és Hedvig királyné leánya. IV. Béla magyar király dédunokája, Károly Róbert felesége, I. (Nagy) Lajos magyar király anyja, Anjou (Szent) Hedvig lengyel és Anjou Mária magyar királynők (királyok) nagyanyja.

ifj. Piast Erzsébet / Elzbietka - Marta Wiśniewska, Gabriela Świerczyńska, Julia Młynarczyk

Kázmér és Aldona legidősebb leánya, Pomerániai Erzsébet anyja, így Luxemburgi Zsigmond magyar király nagyanyja.

caroberto.jpeg.jpg

I. Anjou Károly Róbert, magyar király - Jan Krzysztof Szczygieł

Piast Erzsébet férje,igen nagy hatalmú uralkodó, a 48.részben tűnik fel először.III.Kázmér fő támogatója, az általa kezdeményezett visegrádi találkozók a lengyelek számára meghatározóak a Német Lovagrenddel történő viszálykodások közepette. A 2.évad első részében (85.rész) halálának bejelentésével ér véget az epizód, mely döntő jelentőségű a lengyelek további történelmében, mivel nem mindegy, ki követi őt a magyar trónon, s lesz-e egy következő erős szövetségesük.

koronas-sas--lengyel-sorozat--2018-2019---04-.jpg

I. Anjou (Nagy) Lajos, magyar király - Kamil Siegmund, Jan Hrynkiewicz, Filip Pilarski

Károly és Erzsébet királyné fia, később lengyel király, a 48.részben jelenik meg először, mint gyermek, aki már részt vehet a visegrádi találkozón.

Anjou András, magyar herceg - Bartłomiej Zieliński

Károly és Erzsébet királyné fia, Nagy Lajos király öccse.

Anjou István, magyar herceg - Filip Dziwiszek, Wiktor Benicki

Károly és Erzsébet királyné fia, Nagy Lajos király öccse.

koronas-sas--lengyel-sorozat--2018-2019---06-.jpg

Kotromanics Erzsébet, magyar királyné - Malgorzata Buczkowska

Bosnyák Erzsébet, Nagy Lajos felesége, három leányuk születik:

koronas-sas--lengyel-sorozat--2018-2019---05-.jpg

Anjou Katalin, magyar hercegnő - Antonina Litwiniak

Nagy Lajos király és Bosnyák Erzsébet legidősebb leánya, trónörökös.

Anjou Mária, magyar hercegnő és királynő - Nadia Gałzińska , Justyna Zielska, Olga Madejska

Nagy Lajos király és Bosnyák Erzsébet középső leánya, Luxemburgi Zsigmond felesége.

Anjou (Szent) Hedvig, magyar hercegnő, lengyel király(né) - Dagmara Bryzek, gyermek: Amelia Zawadzka, Natalia Wolska

Nagy Lajos király és Bosnyák Erzsébet legkisebb leánya, Jagelló Ulászló felesége. A 3. évad főszereplője.

II.(Jagelló) Ulászló, litván fejedelem, lengyel király  - Wasyl Wasyłyk

Az első Jagelló uralkodó, Anjou Szt. Hedvig férje, ám ő az első felesége volt, negyedik feleségétől született fia III. Ulászló, vagy Várnai László a lengyel történelemben, a várnai csatában elesett ifjú I.Ulászló magyar király. Leszármazottjai a többi Jagelló-királyok. A 3. évad főszereplője.

IV. (Luxemburgi ) Károly, cseh király, német-római császár - ifj. Piast Erzsébet férje, a csehek legnagyobb uralkodója, Luxemburgi Zsigmond király, német-római császár atyja.

Pomerániai Erzsébet, cseh királyné, német-római császárné - ifj. Piast Erzsébet leánya, fia Luxemburgi Zsigmond magyar etc.király, német-római császár.

luxemburgi-zsigmond.jpg

Luxemburgi Zsigmond, magyar etc. király, német-római császár - Maksymilian Dobrowolski

Itt még gyermek, a 3.évadban jelenik meg.

Jolenta - Blanka Wiatrowska (1.évad gyermek), Joanna Osyda (2.évad, felnőtt)

Ismeretlen magyar udvarhölgy és Kázmér lengyel király közös kislánya, illegitim - Erzsébet királyné elküldi öccséhez, mert Magyarországon nincs biztonságban, Czutka és Nemierza nevelik fel. Mint pár éves gyermek tűnik fel először a történet legelején, ám nem Zách Klára leánya, hanem a sorozat szerint III.Kázmér egy másik magyar udvarhölggyel is kapcsolatba került. Származása miatt Aldona leányai nem kedvelik. A II.évadban az ő tragédiájában Kázmér leányával megtörténik ugyanaz, mit a király maga is elkövetett, folt esik becsületén.

Spytek Melsztyn - lengyel nagyúr, hivatalnok a krakkói várban, felesége a magyar Laczkfi Erzsébet.

Hogy ez a címer milyen ismerős azzal a Nappal és Holddal ugye? Csak nem rokonok?

További "cameo" mellékszereplők:

- magyar pártütők - Zách Felicián ismerősei, akik Krakkóba mennek bosszút állni,

- magyar szakács - Erzsébet királyné magával hozza Visegrádról,

- magyar futár - a 85.részben hozza Visegrádról Károly Róbert halálhírét,

Összesen tehát legalább ennyi szereplőnek van köze hozzánk, illetve még: Piast Kunigunda leánya, Bolko leánytestvére, ószandeci apáca is ide sorolható (később bővítjük)...

Helyszínek:

malbokr.jpg

Visegrád vára (Magyarország) - Malborki vár, a legnagyobb létező gótikus vár, eredetileg a Német Lovagrend központja, itt I.Károly (Caroberto) gyönyörű pompázatos kastélya.

Cselekmények:

Nehéz anélkül a történéseket elmesélni, hogy ne váljon "spoilerré", tehát nem venném el annak a kedvét a megtekintésétől, aki még nem látta! Rengeteg hivatkozás történik Magyarországra (szinte minden epizódban), fontosságára és jelentőségére - mint Lengyelország legfőbb szövetségesére. A Magyar Királyság egy példamutató, vágyott világ a lengyelek szemében, ahonnan a gazdagság, a pompa, a kultúra érkezik, amit érdemes lemásolni. Általában a lengyel produkcióban az összkép királyságunkról pozitív.

A lengyelek a Zách Felicián merénylettel és Zách Klára halála után indítják a cselekmény szálát, amikor Zách jó barátai Krakkóba érkeznek, és megpróbálnak bosszút állni a család kivégzéséért a lengyel királyi dinasztián. A lengyelek ezt az eseményt és a tragédiát III.Kázmér bűnének tulajdonítják, s különböző szereplők szájába adva többször is utalásokat tesznek erre.

Összességében elmondhatjuk: még mindig inkább egy lengyel, irántunk szimpátiát mutató sorozat való a magyar (nyelvű?) csatornák képernyőjére, mint Szulejmán dicsőítése! De a sok szereplő és a gazdag cselekmény is mutatja, nekünk is szükségünk lenne ilyen jellegű kosztümös sorozatokra - ha más tud bőségesen hivatkozni ránk, mi magunkra vajon miért ne lennénk képesek! Akad számos történelmi regényünk, klasszikusaink és modernek egyaránt, melyekből meríthetünk, s rendelkezésre áll rengeteg irodalmi illetve történeti forrás! Mi hiányzik még vajon? Igen: AZ AKARAT!

Megjegyzések:

Károly Róbert a lengyel sorozatban az elnevezés, ezért így használom ! (lásd még: I.Károly, Carolus I rex Hungariae etc., Caroberto)

Évszámokkal nem untatom a kedves olvasókat!

Több képet sajnos nem lehet betenni, a képek származási helye: tele van vele internet. : )

Hivatkozás Bán Mór szövegére:

https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/szurkolni-szulejmannak-8185082/?fbclid=IwAR2zDGhanwYvx1SO66rOw-rBfrmbhbdZr1gm8Sug5xmUI19HGv5E2SKU0nI

Mediaklikk - filmsorozat megtekintése és további fotók:

https://mediaklikk.hu/musor/koronas-sas

 

Az eltévedt had (karcolatok)

2020.06.10.

VALAHOL MESSZE-MESSZE, A PIRENEUSOKBAN - 942. augusztus

- S akkor most hol vagyunk!?

A kísérő erősen vakarta a fejét, a lovasok fenyegetőleg és számonkérőn vették körbe.

- Hazudtál nekünk, félrevezettél. Azt mondtad, arra fogunk kimenni, ahonnan bejöttünk, de itt jóval magasabban lehetünk, hisz fogy a levegő. Hol az a fene átjáró? – rivallt rá az egyik.

- Nem azt hajtogattad, te alávaló, hogy hamarost odaérünk a kalifa palotájához? De amerre néztünk, sehol semmi sem volt. A lovak vize elfogyott! Ha kinyuvasztod a lovamat, bizisten négybe hasítlak, te mihaszna gót fattyú... - szólott a másik.

- Akármerre mentünk, mindenünnen sivatag vett körül, fű-fa-virág sincsen, minden ledöntve, szétborítva, még ennivalót se találtunk. No, és hol az a te híres kalifád? Létezik az egyáltalán? Mit ígérgettél? Hogy levágjuk őt gyorsan, kitesszük a mórt, és pár hét múlva otthon ülhetünk! - folytatta tovább a méltatlankodást az előző vezér, s közben merev tekintettel dörögve közeledett, már emelte kardját.

- Ha megöljük, sosem jutunk haza - súgta oda csendesen egy mellette álló lovas.

A hegyfalak kísértetiesen meredeztek, a sereg bizonytalanul fürkészett körbe az ismeretlen tájon. A kísérő gót ijedten tekintett a magas csúcsok irányába, melyek majdnem 2500 méterig zárták be a látóhatárt. "Valóban, hol is lehetünk? Eltévesztettem volna?" - futott át rajt a gondolat. Csak egy pillanat műve volt, s egy kard szemből keresztben lesújtva szinte kettészelte.

- Haszontalan alak, úgysem talált volna el hazáig...- végezte be a szót a másik vezér, s a fegyvert vissza is csúsztatta hüvelyébe. - Ez is csak egy semmirevaló germán, hagyjuk a farkasokra, hadd egyenek ők is valamit! - húzta el a száját, majd vigyázva, hogy az ő csodálatos paripájának ne okozzon kellemetlen élményt, kissé odébb léptetett. Részéről el volt rendezve ez az ügy.

A harcos vitézek összeszűkülő szemekkel, bizonytalanul néztek a magasba, a hóborította táj nem tűnt túl biztatónak így nyár közepén, a lovak elfáradtak és elcsigázottak voltak, de itt legalább egy kis fű virított a szikár, kiaszott talajon. Gyanús, üres, sokat sejtető csend honolt a ködben. Bulcsú vezért baljós sejtelem gyötörte, "csak jussunk ki innen, istenuccse ide többé be nem tesszük a lábunkat". A hegyek mögül három oldalról mórok és frankok osontak be a völgybe hosszú oszlopokban. Avagy katalánok is sorakoztak köztük?

A lovak nyugtalanul rángatták a kantárszárat, idegen hangokat hozott a szél...

 

Ezeket a cikkeket olvastad már?