Fuggerék, az első globalisták (jegyzet)

FUGGERÉK, A FUKAROK, avagy a "világ leggazdagabb emberei"

Ha nem is volt gazdagabb, mint a kínai császár, azért az akkor ismert nyugati világ legnagyobb pénzügyi urának számító család saját kisvárossal rendelkezett Augsburgban 18 utcával, ugyancsak saját templommal, alapítványi lakóházakkal.  Állam volt ez az államban, avagy inkább az európai államokban? Vagy a háttérhatalom (mai divatos szóval) központi bázisa?

Hans Fugger, a vagyonalapító csupán egy felkapaszkodott takácsból vált textilkereskedővé, születési címek nélkül. Most 18. élő leszármazottja egy Thun-Fugger grófnő a máig létező alapítvány tulajdonosa, illetve vezetője, a 21. században amolyan úri asszony. S mi az érdemük? Hogy a 16-17.században kirabolták Európa születési arisztokráciáját - átvéve a hatalmat az addig társadalmilag nem éppen megbecsültnek nevezhető kereskedő népség számára - kihasználva a háborúskodásokat és új háborúkat okozva anyagi érdekből. Az egész kontinens végül az ő mohó játékuknak piacává és áldozatává vált - ez volt aztán az igazi „kufárkodás”.


A nagypapa, Hans 1367-ben költözött be az akkor feltörekvő Augsburgba, s elvette a takácscéh vezető mesterének leányát, így kedvező anyagi lökést kapott a textiláruk kereskedelméhez, és ismertté vált a helyi eladók világában. Unokája, Jakob felfedezte a kedvező szeleket és háborúkban rejlő anyagi lehetőségeket. Mivel a közeli réz- és ezüst kitermelés joga a helyi hercegeket illette, ám azok mindig pénzszűkében voltak, kisebb kölcsönöket kezdett el adogatni az uraságoknak, ezeknek fejében azonban a réz- és ezüstkitermelésből származó elővásárlási jogokat kérte. Ha a nagyurak nem tudnának fizetni a kölcsönért kamatostul (kamatos kamattal), hát ráteszi a kezét egyből az ezüstre és rézre. Így lett a takácsból bankár.

Fugger először még csak kisebb kamatokkal dogozott, majd egyre nagyobb pénzösszegeket fektetett be. Elérkezett aztán az első igazi áldozat, Sigismund tiroli nagyherceg, kinek kezében volt a tiroli ezüstbányák pénzverési joga. Adott is neki kölcsön 100 000 guldent, a herceg cserébe átadta az ezüsttel kapcsolatos bányajogokat, ami által Jakob úr hirtelen hihetetlenül meggazdagodott. Többé ekkora összeget már nem is kellett kockáztatnia. Ekkor már textillel és ezüsttel, rézzel egyaránt „bizniszelt”.

I. Habsburg Miksa császár állandó vendég volt nála.1515-ben Fugger finanszírozta azt a bécsi királytalálkozót is, ahol II. Jagelló Ulászlót illetve Zsigmond lengyel királyt fogadta a császár, és lezajlott a "kettős házasság" Ulászló gyermekei és Miksa unokái között. A császárnak ugyanis még arra is alig volt pénze a kincstárban, hogy Bécsig elutazzon, így Jakob úr szíves nagyvonalú hitele fedezte az egész rendezvényt - Csehország és Magyarország megszerzését a Habsburg koronának.

39 évesen Jakob is megházasodott, elvett egy gazdag augsburgi házból való asszonyt, Sybillát. Ezzel az augsburgi nagypolgárság soraiba fogadta. A fontosabb európai nagyvárosokba családjának kereskedőházat létesített, így mindenhonnan összeköttetésekhez illetve információkhoz jutott. Elterjesztette, hogy az adós bárhol leadhatta-felvehette a váltókat Európában, miután nála felvette a hitelt, így globalizálta a készpénz nélküli hitelfelvételt és eladósodást (!!!) A Vatikánba is betette lábát, hogy a pápai érméket egy ideig ő nyomathassa. Egész Európában, mindegy volt, hogy Berlin, Antwerpen vagy Velence és Róma kiterjedt információs hálózati rendszert működtetett, egy igazi kémhálót, mindig tudta, ki lesz a következő eladósodó személy.

Az 1500-as években szinte nem akadt olyan királyi, fejedelmi, hercegi ház Európában, kivel a Fugger család ne lépett volna gazdasági kapcsolatba - magyarul ne tartozott volna neki, el ne adósította volna. A piramis csúcsa maga V.Károly császár volt, ki a császári koronáját nekik köszönhette - írja a pénzügyi kiadó által közzétett életrajzi könyv („Der reichste Mann der Weltgeschichte“ von Greg Steinmetz, Finanzbuchverlag). Jakob Fugger 1510-ben, testvérei halála után átvette a teljes irányítást, és a banki konszernet átnevezte, eztán „Jakob Fugger und Gebrüder Söhne“ néven tevékenykedtek. Jakob lett a világgazdaság történetének egyik első globalistája! 1519-ben 800 000 gulden hitelt nyújtott V.Károly császárrá választásához, és ezzel egyúttal eladósította Spanyolországot. 1525 végén Jakob meghalt, és innentől kezdve unokaöccse, Anton tette még gazdagabbá a családot, 1565-re a teljes Német-római Birodalom összbevételének 10%-át birtokolták, közel 60 millió guldenre rúgott családi vagyonuk.

Bár a spanyol királyok folyamatos háborús csődjei miatt a Fuggereknek később be kellett csukniuk jövedelmező üzletházukat, ma 40 leszármazottjuk él, s bár nem mindegyik gazdag, a vagyon egy része a világ különböző pénzügyi válságainak és inflációinak ellenére is fennmaradt. Például 3200 hektárnyi erdő áll rendelkezésükre fakitermelésre, s alapítványi szinten - hisz az nem adóköteles ugye - foglalkoznak ingatlanokkal is, illetve a "Fuggerei" Augsburgban várja a turistákat - meséli a takácsivadékból lett grófnő.


lásd:

Frankfurter Allgemeine Zeitung interjúja a Fugger grófnővel

Hivatalos weboldaluk

A Habsburgok hivatalos weboldala

A "bécsi kongresszus" hivatalos weboldala

https://hisziapiszi.blogstar.hu/./pages/hisziapiszi/contents/blog/96915/pics/15933253318223545_800x600.jpg
bankárok,Fugger,Habsburg Miksa,II.Lajos,V.Károly
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?