Régi időkben száz esztendő felett...

2020.07.29.

Íme egy rövid gyűjtemény a régi időkben 100 esztendőt megélt szép korú magyarokról. Az adatok nyilvános forrásból, korabeli médiából származnak, az alább nevezett személyek 100 évvel ezelőtt már örök nyugalomban pihentek.

RITTER JÓZSEFNÉ szül. KOVÁCS KATALIN (1804-) - 101 éves

Forrás: 1915.július AH.

NÉMETH JÁNOSNÉ (1836/37? - 1917) - 120 éves

Az abszolút rekordot valószínűleg a kámoni asszony állította fel, amennyiben a hír igaz. 120 évesen hunyt el 1917. szeptemberében...

Forrás: 1917.szeptember AH.

MADARÁSZ JÓZSEF (1814?-1915) - 101 éves - AZ ORSZÁG LEGIDŐSEBB PARLAMENTI KÉPVISELŐJE

"A legöregebb magyar képviselő ha­lála. Madarász József, a sárkereszturi kerület országgyűlési képviselője, a népszerű „Madarász apó," aki legöregebb és legrégibb tagja volt a parla­mentnek, e hó 1-én Budapesten meghalt 101 éves korában. Madarász apó a függetlenségi eszméknek alkuvást nem ismerő harcosa volt; mintegy 83 éven át képviselte a sárkereszturi kerületet. Az agg képviselő nyelvünk védelméért is sokat fáradozott. A tiszta magyarság nagy elöharcosa volt. Tagja volt az 1848-iki országgyű­lésnek és követte a kormányt Debrecenbe is A szabadságharc lezajlása után Kufsteinba került és ott 1856-ig volt fogva."

Szép kort ért meg, főképpen ha ebbe még egy "kufsteini vendégeskedést" is beleszámolunk!

Forrás: 1915.febr.7.AH

IMRE MIHÁLYNÉ (mh. 1911) - 107 éves

Forrás: 1911.január AH.

BENCSK KATALIN (1910-ben) - 112 éves

Forrás: 1910.október 2. AH.

KLUGER MÁRIA (1803-1908) - 105 éves

Bellatinc - Zala vármegye Alsólendva járásban.

Forrás: 1908.december AH.

LUKÁCSI MÁTYÁS (1864-ben) - 102 éves

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság) 1864.június 26.

FARKAS LÁSZLÓ (1863-ban) - 116 éves

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság), 1863.május 24.

CSETÉNYI-KOMÁROMY FERENCZ (1744-1859) - 116 éves

Először 114 esztendős korában hallunk róla...

Fenti béresről két oldalas, hosszú cikk jelent meg rajzot is közölve s tudósítást adva a nyugdíjas életéről, a hosszú élet titkáról. Egy későbbi lap pedig jelezte, hogy 116 évesen hunyt el ugyanezen birtokon. Csetényi-Komáromy Ferenc(z)ről elég sok adatot feljegyeztek:

"Öregünk e szerint a mult század közepén, 1744-ben jan. 30-án (tehát Mária Terézia uralkodása kezdetén) született Csetényben (Veszprémmegyében)."

"Elválhatlan barátja a pipa. Mult télen szivarra akarták szoktatni, de ezen „újmódi dohánynyal" nem igen tud megbarátkozni. Kiszámították, hogy életében
nem kevesebb, mint 7 nagy szekér dohányt füstölt el." (sic! Hiába, a hosszú élet titka :) )

"A nagy-lángi földes uraság valódi kegyességgel ápolja az öreget, gyakran tulajdon grófi alkalmatosságán hozatja be a pusztáról. Ekkor rendesen a paplakba szokott szállani, hol a legszívesebb fogadtatásra talál a kedves vendég."

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság) 1857.augusztus 23.

Később 1859.novemberében bekövetkezett haláláról 1860-ban tudósítanak:

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság) 1860

SZÉCHÉNY(I) GYÖRGY (1592-1695) - 103 éves

Széchényi György (Kisszécsény, 1592Pozsony, 1695. febr. 18.): esztergomi érsek. Köznemesi végvári vitézcsalád sarja. Nagyszombatban, majd Bécsben tanult ahol 1631-ben teológiai doktorrá avatták. Rövid ideig Vágsellyén plébános, 1632-től esztergomi kanonok. 1636-tól tornai főesperes, 1638-tól vágújhelyi prépost, 1641-től zólyomi főesperes. 1643-tól pécsi, 1644-től csanádi püspök, 1647-től szentiváni prépost is, 1648-tól veszprémi, 1658-tól győri püspök, 1667-től kalocsai érsek, 1685-től esztergomi érsek, Mo. prímása. 1644-ben a kancellária vezetője. ..."

Megjegyzés: Más lexikonok kétségbe vonják születési adatát, és egyéb források szerint a 103 éves püspök "csupán" 93 esztendeig élt...(pl. Magyar Katolikus Lexikon)

Forrás:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/sz-77C95/szechenyi-gyorgy-77E0E/

folyt.köv. :)

MAGYAR EMLÉKEK - Castellón - Árpád-házi Jolánta, a városalapító

2020.07.18.

 

II.András király és Violant de Courtenay leánya, Árpád-házi Jolánta (Violante de Hungría) (1215-1251) 1235-ben, 20 esztendősen került királynéként Hódító Jakab, Aragónia királya mellé. A spanyol történelemkönyvek és néphagyományok rendkívül sikeres házasságot emlegetnek, mely megalapozta az Aragóniai Királyság felemelkedését, s több jelentős uralkodót adott a dinasztiának.  

Míg I. Jakab Valencia visszavételéért harcolt a keresztény csapatok élén a muszlimok ellen, a királyné többször jelent meg a lovagi sereg táborában. Ott volt  Valencia ostrománál is, s megtörtént, hogy gyermekét katonai sátorban hozta világra. De ugyanígy ott ülhetett férje oldalán a békekötések és egyezmények aláírásának alkalmával is, ami különleges bizalomnak tűnik, hisz férfiak dolgába asszony nem szólhatott bele.

Az egyik legérdekesebb adat azonban vele kapcsolatban az, hogy nemcsak mint Valencia első királynőjét emlegetik, hanem városalapítóként tartják számon.

Valencia spanyol autonóm közösség egyik tartományi székhelyének, a ma 170 000 lakosú Castellónnak alapítását nevével hozzák összefüggésbe, s alapító királynéjukként emlékeznek meg róla esztendőről esztendőre. Energikus jelleme és szépsége révén igen nagy népszerűségnek örvendett már életében, s 770 év elteltével sem lanyhult e páratlan tisztelet, sőt reneszánszát éli.

1251.szeptember 8-án Léridában Hódító Jakab, "Aragónia, Mallorca és Valencia királya, Barcelona és Urgell grófja és Montpellier ura" oklevelet adott ki arról, mely szerint megbízta Ximén Pérez de Arenóst, helyi képviselőjét, hogy a Valenciában található hegyi falu, Villa de Castelló de Borriana lakosai, gyermekei és asszonyai illetve hivatalai leköltözhessenek a tengerpartra. Mindezt tette királynéja javaslatára, s ezzel engedélyezte, hogy egy sokkal kedvezőbb, új helyen könnyebb legyen az életük.

A költözködést a lakosok fényes ünnepség keretében valósították meg a következő év folyamán, fáklyákkal vonulva le a terméketlen sziklás hegyről, majd ezután ennek örömére minden esztendőben elzarándokoltak a Magdalena-szentélyhez, mely eredeti hegyi településükhöz tartozott.

A tengerhez közeli fekvés és a kézművesipar fellendítette az új helységet, a sík vidéken húzódó Castellónt, mely hamarosan életteli hellyé nőtte ki magát. 1260-ban Hódító Jakab újabb dokumentummal nyilvánította ki akaratát, hogy Castellónt út kösse össze a tengerparttal. 1272-ben már komoly kis központtal rendelkezett, majd 1284-ben Jakab és Violante fia, Aragónia következő uralkodója, I. (Nagy) Péter önrendelkezési jogot adott lakosainak, s ezzel hivatalosan várossá vált.

A település nem felejtette el első úrnőjét, a nagyszerű királynét, és az átköltözés hagyományait felelevenítve minden esztendőben a "Magdalena" nevű ünnepségsorozat keretében egyúttal tiszteletét teszi az alapító királyi pár előtt is. Az ünnepet nemzetközi idegenforgalmi rendezvényként tartják számon. Emellett egy központi tér átrendezésével azulejóval díszített falat emeltek, s a spanyol városok közül elsőként bronzszobrot állítottak szeretett királynéjuknak.

A tartalom saját fordítás, másolni és online lexikonokba, szociális hálókra írni TILOS!

Ez a bejegyzés:

A.) Teljesen érdektelen

B.) Hasznos

C.) Érdekes, de haszontalan

 

 

HUN EMLÉKEK - Unkel - A hunok átkelése a Rajnán (könyvrészlet - ismertető)

2020.07.16.

HUN EMLÉKEK - Unkel - A hunok átkelése a Rajnán

2019.01. hóról átmentve

F.Hagenberg 1583-as állapot

A hunok útján egyre-másra nevüket rejtő szavakra bukkanunk, hun városok, várak, utcák, hegyhátak, falvak és más földrajzi nevek jelzik, hogy kapcsolatban álltak egy adott földrajzi területtel, s nyomukat otthagyták szerte Európában a nép emlékezetében. Íme két ilyen szó a számtalanból, melyeket szorgalmasan gyűjtögetünk!

„UNKELSTEIN”

„Unkelstein”a lexikonok szerint természetes bazaltzátony a Rajna 636,6 km-nél Unkel – Oberwinter magasságában. Olyan különleges bazaltcsoport, amely szinte a folyószélesség közepéig ér, és szemmel láthatóan is kapcsolódik a part mentén futó bazaltsziklákhoz. Korábban egy nagyobb és egy kisebb Unkelsteinből állt. A 19.századig a legjelentősebb veszélyforrást jelentette a hajósok számára, így az 1800-as évek elejétől a méretesebb szikladarabokat berobbantották, eltüntették a mederből, a nagyobbik Unkelstein eltűnt. 

"UNKEL" (Rheinland-Pfalz tartomány, Németország)

Unkel település a nevét a Rajna ívének köszönheti, az „Unkel” szó vagy a latin „uncus” vagy a frank „angel” szóból eredeztethető - az új magyarázatok szerint. Avagy mégsem?

Erpeler Ley sziklája Remagennel szemben, 1800-as évekbeli festményen

A HUN ÁTKELŐHELY A RAJNÁN

Albert Vollmer figyelemre méltó könyvet írt 1995-ben „A hunok nyomában Európában” címmel: „ bár már régen megkísérelték sejtésünket az ’Uncalö’ = ’unckele’ = ’Uncalö’ = ’Hunkalö’ = ’Hunkelö’ = ’Unkel’ = ’Hunnenfurt’ (jelentése: ’hun átkelő’) szómagyarázatot cáfolni, az most mégis igaznak bizonyult.” - jelezte művében.

Több bizonyítékot sorol fel annak alátámasztására, hogy a hunok átjárónak használták a folyón ezt a területet, méghozzá igen kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően. Ezek példaként a következők:

A hunok az 5.században - korábban Belső-Ázsiából indulva - Nyugat-Európa felé tartva egészen a (mai) francia és flandriai atlanti-óceáni partokig jutottak. Ennek során kétszer keltek át visszafelé vonulásukkor a Rajnán… - illetve ezután még 452-ben Attila idején harmadszor, ekkor Kölntől délre történt az átvonulás.

A Rajna iszaposodását illetve az ún. Unkelsteineket (’hun átkelő kövek’) - melyek alacsony vízállásnál még láthatóak voltak - tekintve elképzelhetjük az átkelés folyamatát. Még ma is figyelemreméltó az Unkel és Erpel között a töltés építése, amit
vízmérnöki remekműként tarthat számon a mai kor embere, s amely az évszázadok során ellenállt minden természeti eseménynek. Ugyanis nem kellett az áramlás közepén vagy az áramlattal keresztben építkezni, hanem az építők könnyedén követhették a Rajna áramlását egészen az „Erpeler Ley” bazalttömbjétől lépésről lépésre enyhe ívben nyugatra haladva az Unkeli-sziget déli csúcsáig – ami több kilométernyi hosszú szakaszt jelentett.

Bazaltkövek a vízben

Az Unkeli-medence mai állapota is egyértelmű bizonyítéka annak, hogy mesterségesen töltést építettek ott a korai időkben, s ennek előnyeit még ma is élvezi a lakosság, ha árvíz törne a városra. Ez tehát az „Attila-töltés” az Unkeli-szigetnél a Rajnán.

További bizonyítékot jelent, hogy 1900-1923 között ásatásokat folytattak a területen, s kiterjedt sírmezőket fedeztek fel Unkeltől keletre, a sírokban egyértelműen olyan tárgyakat találtak, melyek a hun kultúrára utaltak.

Erpeltől Unkelig a Rajna kanyarulata. Google Fotó

Mindez tehát ismételten együttesen alátámasztja, hogy a hunok jártak Unkelnél, s ott kihasználva a természet adta lehetőségeket átkeltek a Rajnán, méghozzá  egy általuk épített töltésen (az Unkelsteini-szigetnél).

Az „Unkel” elnevezés pedig csakúgy, akár az „Unkelstein” a hunok vonulására utal. S e kettő földrajzi név csupán kiemelt példa az előforduló nevek sokaságából.

Unkel 1800-as évek eleje

A tartalom saját fordítás-összegzés, másolni és online lexikonokba írni TILOS!

 

Ez a bejegyzés:

A.) Teljesen érdektelen

B.) Hasznos

C.) Érdekes, de haszontalan

Címkék: Attila, Hun Birodalom

Ezeket a cikkeket olvastad már?