Régi idők legidősebb emberei

2020.07.29.

Íme egy rövid gyűjtemény a régi időkben leghosszabb ideig élt magyarokról -  a múltban visszafelé haladva.

1.) MATHUZSÁLEMI ÉLETKOR

A rekordot valószínűleg a kámoni asszony állította fel, amennyiben a hír igaz. 120 évesen hunyt el 1917. szeptemberében...

Forrás: 1917.szeptember AH.

2.) AZ ORSZÁG LEGÖREGEBB ASSZONYA

Forrás: 1910.október 2. AH.

3.) ADAKOZÁS EGY IDŐS EMBERNEK

1863.májusában már 116 esztendős volt egy bizonyos Farkas László nevű úr.

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság), 1863.május 24.

4.) A LEGKOROSABB FŐVÁROSIAK

"A pesti Lokalblatt szerint, melly előtt nem marad titokban semmi, a főváros legkorosabb lakosai a következők: Munik Mária 98 éves, Lichtenstein Jakab 98, Musiay János 99, Juhász István 100, Knuk Anna 102, Schratz Anna 104, Farkas László 109, és Terno Móricz 115 éves. Összesen éltek 825 évet..."

Talán a fent említett és itt felsorolt Farkas nevű öregúr egy és ugyanazon személy? Két év különbség vagy elírás.

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság), 1858. február 14.

5.) EGY 114 ÉVES EMBER

Fenti béresről két oldalas, hosszú cikk jelent meg rajzot is közölve s tudósítást adva a nyugdíjas életéről, a hosszú élet titkáról. Egy későbbi lap pedig jelezte, hogy 116 évesen hunyt el ugyanezen birtokon. Csetényi-Komáromy Ferenc(z)ről elég sok adatot feljegyeztek:

"Öregünk e szerint a mult század közepén, 1744-ben jan. 30-án (tehát Mária Terézia uralkodása kezdetén) született Csetényben (Veszprémmegyében)."

"Elválhatlan barátja a pipa. Mult télen szivarra akarták szoktatni, de ezen „újmódi dohánynyal" nem igen tud megbarátkozni. Kiszámították, hogy életében
nem kevesebb, mint 7 nagy szekér dohányt füstölt el." (sic! Hiába, a hosszú élet titka :) )

"A nagy-lángi földes uraság valódi kegyességgel ápolja az öreget, gyakran tulajdon grófi alkalmatosságán hozatja be a pusztáról. Ekkor rendesen a paplakba szokott szállani, hol a legszívesebb fogadtatásra talál a kedves vendég."

Forrás: VU (Vasárnapi Ujság) 1857.augusztus 23.

6.) MÉG RÉGEBBI KORSZAKBÓL EGY SZÉP KORT MEGÉLT SZEMÉLY:

Széchényi György (Kisszécsény, 1592Pozsony, 1695. febr. 18.): esztergomi érsek. Köznemesi végvári vitézcsalád sarja. Nagyszombatban, majd Bécsben tanult ahol 1631-ben teológiai doktorrá avatták. Rövid ideig Vágsellyén plébános, 1632-től esztergomi kanonok. 1636-tól tornai főesperes, 1638-tól vágújhelyi prépost, 1641-től zólyomi főesperes. 1643-tól pécsi, 1644-től csanádi püspök, 1647-től szentiváni prépost is, 1648-tól veszprémi, 1658-tól győri püspök, 1667-től kalocsai érsek, 1685-től esztergomi érsek, Mo. prímása. 1644-ben a kancellária vezetője. ..."

Megjegyzés: Más lexikonok kétségbe vonják születési adatát, és egyéb források szerint a 103 éves püspök "csupán" 93 esztendeig élt...(pl. Magyar Katolikus Lexikon)

Forrás:

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/sz-77C95/szechenyi-gyorgy-77E0E/

folyt.köv. :)

A murai avargyűrű - Ringus Sabariae occidentalis

2020.07.25.

I. Ringus Sabariae occidentalis

"Az avarok Magyar- és Erdélyországot kilencz kerületre osztották, minden egyes kerületben egy-egy kör-erődöt emeltek, melynek ők „vár" nevet adtak. Egy ilyen avar-gyürü (Ring) hét mértföldnyi térséget foglalt magában, rendesen a legtermékenyebb vidéket s ezen álló gazdag városokat és falvakat kerítették be, sőt ezen közerődöket akkép emelték, hogy annak közepén valamely nagyobb folyó vagy patak folyt, ilyen volt a Ringus Sabariae occidentalis a Rába és Dráva közt, melyen a Mura folyt keresztül.

 Ezen körerőd a Muraköz közepétől a Szala folyóig terjedett s magában foglalta Halicanumot, (Alsó-Lendva) Colonia novát (Nova), illetve az egész Göcsejt és a Vasvármegyei őrséget.

 Az avarok khagánja Baján volt, ettől nyerte nevét az ősrégi „Bajánháza" falu; — a murai közerődnek kánja Kandik avaralvezér volt, ennek köszöni nevét a Göcsejben lévő Kandikó-hegy s neve igen szomorú esemény emlékét őrzi."

 Zalavármegyei Évkönyv a Milleniumra 206-207.oldal

II. A murai avargyűrű leírása

Részlet egyházasbükki Dervarics Kálmán történeti beszélyéből (1903), közlése félbeszakadt a meglévő szöveg hiányában...

Forrás: egyházasbükki Dervarics Kálmán: Kandikó - történeti beszély az avar és vend korból

A.Híradó, 1903 - XVII részletben közölve.

MAGYAR EMLÉKEK - Castellón - Árpád-házi Jolánta, a városalapító

2020.07.18.

 

II.András király és Violant de Courtenay leánya, Árpád-házi Jolánta (Violante de Hungría) (1215-1251) 1235-ben, 20 esztendősen került királynéként Hódító Jakab, Aragónia királya mellé. A spanyol történelemkönyvek és néphagyományok rendkívül sikeres házasságot emlegetnek, mely megalapozta az Aragóniai Királyság felemelkedését, s több jelentős uralkodót adott a dinasztiának.  

Míg I. Jakab Valencia visszavételéért harcolt a keresztény csapatok élén a muszlimok ellen, a királyné többször jelent meg a lovagi sereg táborában. Ott volt  Valencia 6 hónapon át tartó ostrománál is, s megtörtént, hogy gyermekét katonai sátorban hozta világra. De ugyanígy ott ülhetett férje oldalán a békekötések és egyezmények aláírásának alkalmával is, ami különleges bizalomnak tűnik, hisz férfiak dolgába asszony nem szólhatott bele.

Az egyik legérdekesebb adat azonban vele kapcsolatban az, hogy nemcsak mint Valencia első királynőjét emlegetik, hanem városalapítóként tartják számon.

Valencia spanyol autonóm közösség egyik tartományi székhelyének, a ma 170 000 lakosú Castellónnak alapítását nevével hozzák összefüggésbe, s alapító királynéjukként emlékeznek meg róla esztendőről esztendőre. Energikus jelleme és szépsége révén igen nagy népszerűségnek örvendett már életében, s 770 év elteltével sem lanyhult e páratlan tisztelet, sőt reneszánszát éli.

1251.szeptember 8-án Léridában Hódító Jakab, "Aragónia, Mallorca és Valencia királya, Barcelona és Urgell grófja és Montpellier ura" oklevelet adott ki arról, mely szerint megbízta Ximén Pérez de Arenóst, helyi képviselőjét, hogy a Valenciában található hegyi falu, Villa de Castelló de Borriana lakosai, gyermekei és asszonyai illetve hivatalai leköltözhessenek a tengerpartra. Mindezt tette királynéja javaslatára, s ezzel engedélyezte, hogy egy sokkal kedvezőbb, új helyen könnyebb legyen az életük.

A költözködést a lakosok fényes ünnepség keretében valósították meg a következő év folyamán, fáklyákkal vonulva le a terméketlen sziklás hegyről, majd ezután ennek örömére minden esztendőben elzarándokoltak a Magdalena szentélyhez, mely eredeti hegyi településükhöz tartozott.

A tengerhez közeli fekvés és a kézművesipar fellendítette az új helységet, a sík vidéken húzódó Castellónt, mely hamarosan életteli hellyé nőtte ki magát. 1260-ban Hódító Jakab újabb dokumentummal nyilvánította ki akaratát, hogy Castellónt út kösse össze a tengerparttal. 1272-ben már komoly kis központtal rendelkezett, majd 1284-ben Jakab és Violante fia, Aragónia következő uralkodója, I. (Nagy) Péter önrendelkezési jogot adott lakosainak, s ezzel hivatalosan várossá vált.

A település nem felejtette el első úrnőjét, a nagyszerű királynét, és az átköltözés hagyományait felelevenítve minden esztendőben a "Magdalena" nevű ünnepségsorozat keretében egyúttal tiszteletét teszi az alapító királyi pár előtt is. Az ünnepet nemzetközi idegenforgalmi rendezvényként tartják számon. Emellett egy központi tér átrendezésével azulejóval díszített falat emeltek, s a spanyol városok közül elsőként bronzszobrot állítottak szeretett királynéjuknak.

A tartalom saját fordítás, másolni és online lexikonokba, szociális hálókra írni TILOS!

Ez a bejegyzés:

A.) Teljesen érdektelen

B.) Hasznos

C.) Érdekes, de haszontalan

 

 

Olinda és a szkíta vitéz avagy Lendva nevének eredete - zalai monda

2020.07.17.

LENDVA NEVÉNEK EREDETE

(népmonda)

A regényes vidékü Zalamegye nyugoti részén, közel a Magyar és Stajer honok közt határt képező hóboritotta Alpokhoz, a gyönyörü csalitos és erdős Muravölgyben regényesen elvonuló hegyek tövében, átellenében a Muraközi hegyláncznak fekszik Alsó Lendva mezőváros s fölötte egy hegyfokon fészkel Lyndva vára, mellytől a mezőváros is elnevezését kapta. Lyndva vára helyén s a hegytövében már K. e. 45-ik évben s a nép ajkán élő rege szerint már Julius Caesar római birodalmi triumvir s később császár idejében római gyarmat volt Lindavia nevezet alatt, a mint ezt Fényes Elek geographiai szótára is állitja.

Lindavia elnevezését pedig, e gyarmat hagyomány szerint az akkor volt patricz és lindaviai gyarmatfőnök Titius Telephonius leányától Olindától nyerte és pedig akkép, hogy Olindának ritka s kitünő szépsége a római birodalmi ifjakat, kik nemcsak a harcz, hanem a szerelem terén is diadalt aratni szerettek, elbájolván, ezek a gyönyörü hölgynek közelében lenni boldogságnak tarták, az öreg főnököt s patricz Titust gyakorta meglátogaták s a gyarmathoz vezető regényesen kanyargó utakat „Olinda via”-nak (Olina utja) elnevezték s később egymás közt az egész gyarmatot is akkép nevezgeték s igy lőn: Lindavia.

Olinda, hagyomány szerint a scytha ifjut, Elemért szerette, kivel egykor a rengeteg erdőkben eltévedve találkozott.

Olinda bájos arcza és sötét szemeiben égő tüze Elemér lelkébe is üszköt vetett s az akkoráig vadon felnőtt ifju egész lelkéből szerette Olindát s őt a gyarmathoz el is kisérte, honnan többé megválni nem tudott.

Elemér később Titustól nőül kérte Olindát, ezt tette Cornelius Claudius római ifju is, Olinda Elemérhez vonzódott, atyja Corneliushoz s azt határozák, hogy a sors döntse el, kié legyen Olinda? Elemérnek kopjája tehát hegyével ég felé a földbe tűzetett s ezen kellett Cornel és Elemérnek átugratni; Cornel szerencsésen átugratta rajta tájtékzó ménét, Elemér azonban olly szerencsétlenül ugratott, hogy hanyat bukva a kopja hegye fejébe furódott.

Elemérnek a táltosok egy alkalommal meg is jósolták, meg midőn a Bakonyban áldoztak Hadurnak, hogy saját fegyvere által fog elveszni. Mese.

Megjegyzés: Dervalics Kálmán 1854-ben jegyezte le, ő a történetet a legvégén "mese" jelzéssel illette.

Közzétéve a Vasárnapi Újság 1.évfolyam 42.számában  1854.december 17-én

Címkék: zalai monda

A Kerka patak nevéről - zalai hun monda

2020.07.17.

A KERKA-PATAK NEVÉRŐL

"Számos lelet szolgáltat bizonyságot arra, hogy a húnok a zalai földeken táboroztak. A göcsejiek határfolyóját ma is Kerkének nevezik Attila első feleségéről, Ellák anyjáról, akiről azt tartja a hagyomány, hogy fürdés közben ebbe a folyóba fulladt. Keszthely környéke szintén bővében van a húnkori temetőknek. "

KERKA = RÉKA

"Attila első nejének a közelebb mult korszak magyar történetirói által használt neve; a valódi névalak, ahogy Priskus Rhetor és Jordanes ránk hagyta, Kerka v. Kreka (azaz Kereka) volt, melynek a germánhunn-mondákból ismert Helche alak is megfelel...."

KERKA-PATAK - Göcsej határfolyója, az Őrségben Bajánsenyénél érkezik jelenleg Magyarország területére, a Kerka-vidék Hetés néprajzi tájegység másik neve. 

Források:

Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár:
Zalavármegye ismertetője (1933) ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla

http://www.kislexikon.hu/reka_a_a.html#ixzz6SBHN9i31

HUN EMLÉKEK - Unkel - A hunok átkelése a Rajnán (könyvrészlet - ismertető)

2020.07.16.

HUN EMLÉKEK - Unkel - A hunok átkelése a Rajnán

2019.01. hóról átmentve

F.Hagenberg 1583-as állapot

A hunok útján egyre-másra nevüket rejtő szavakra bukkanunk, hun városok, várak, utcák, hegyhátak, falvak és más földrajzi nevek jelzik, hogy kapcsolatban álltak egy adott földrajzi területtel, s nyomukat otthagyták szerte Európában a nép emlékezetében. Íme két ilyen szó a számtalanból, melyeket szorgalmasan gyűjtögetünk!

„UNKELSTEIN”

„Unkelstein”a lexikonok szerint természetes bazaltzátony a Rajna 636,6 km-nél Unkel – Oberwinter magasságában. Olyan különleges bazaltcsoport, amely szinte a folyószélesség közepéig ér, és szemmel láthatóan is kapcsolódik a part mentén futó bazaltsziklákhoz. Korábban egy nagyobb és egy kisebb Unkelsteinből állt. A 19.századig a legjelentősebb veszélyforrást jelentette a hajósok számára, így az 1800-as évek elejétől a méretesebb szikladarabokat berobbantották, eltüntették a mederből, a nagyobbik Unkelstein eltűnt. 

"UNKEL" (Rheinland-Pfalz tartomány, Németország)

Unkel település a nevét a Rajna ívének köszönheti, az „Unkel” szó vagy a latin „uncus” vagy a frank „angel” szóból eredeztethető - az új magyarázatok szerint. Avagy mégsem?

Erpeler Ley sziklája Remagennel szemben, 1800-as évekbeli festményen

A HUN ÁTKELŐHELY A RAJNÁN

Albert Vollmer figyelemre méltó könyvet írt 1995-ben „A hunok nyomában Európában” címmel: „ bár már régen megkísérelték sejtésünket az ’Uncalö’ = ’unckele’ = ’Uncalö’ = ’Hunkalö’ = ’Hunkelö’ = ’Unkel’ = ’Hunnenfurt’ (jelentése: ’hun átkelő’) szómagyarázatot cáfolni, az most mégis igaznak bizonyult.” - jelezte művében.

Több bizonyítékot sorol fel annak alátámasztására, hogy a hunok átjárónak használták a folyón ezt a területet, méghozzá igen kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően. Ezek példaként a következők:

A hunok az 5.században - korábban Belső-Ázsiából indulva - Nyugat-Európa felé tartva egészen a (mai) francia és flandriai atlanti-óceáni partokig jutottak. Ennek során kétszer keltek át visszafelé vonulásukkor a Rajnán… - illetve ezután még 452-ben Attila idején harmadszor, ekkor Kölntől délre történt az átvonulás.

A Rajna iszaposodását illetve az ún. Unkelsteineket (’hun átkelő kövek’) - melyek alacsony vízállásnál még láthatóak voltak - tekintve elképzelhetjük az átkelés folyamatát. Még ma is figyelemreméltó az Unkel és Erpel között a töltés építése, amit
vízmérnöki remekműként tarthat számon a mai kor embere, s amely az évszázadok során ellenállt minden természeti eseménynek. Ugyanis nem kellett az áramlás közepén vagy az áramlattal keresztben építkezni, hanem az építők könnyedén követhették a Rajna áramlását egészen az „Erpeler Ley” bazalttömbjétől lépésről lépésre enyhe ívben nyugatra haladva az Unkeli-sziget déli csúcsáig – ami több kilométernyi hosszú szakaszt jelentett.

Bazaltkövek a vízben

Az Unkeli-medence mai állapota is egyértelmű bizonyítéka annak, hogy mesterségesen töltést építettek ott a korai időkben, s ennek előnyeit még ma is élvezi a lakosság, ha árvíz törne a városra. Ez tehát az „Attila-töltés” az Unkeli-szigetnél a Rajnán.

További bizonyítékot jelent, hogy 1900-1923 között ásatásokat folytattak a területen, s kiterjedt sírmezőket fedeztek fel Unkeltől keletre, a sírokban egyértelműen olyan tárgyakat találtak, melyek a hun kultúrára utaltak.

Erpeltől Unkelig a Rajna kanyarulata. Google Fotó

Mindez tehát ismételten együttesen alátámasztja, hogy a hunok jártak Unkelnél, s ott kihasználva a természet adta lehetőségeket átkeltek a Rajnán, méghozzá  egy általuk épített töltésen (az Unkelsteini-szigetnél).

Az „Unkel” elnevezés pedig csakúgy, akár az „Unkelstein” a hunok vonulására utal. S e kettő földrajzi név csupán kiemelt példa az előforduló nevek sokaságából.

Unkel 1800-as évek eleje

A tartalom saját fordítás-összegzés, másolni és online lexikonokba írni TILOS!

 

Ez a bejegyzés:

A.) Teljesen érdektelen

B.) Hasznos

C.) Érdekes, de haszontalan

Címkék: Attila, Hun Birodalom

Kandikó mondája - göcseji avar monda

2020.07.16.

Kandikó mondája - göcseji népmonda

Forrás: Hungaricana

https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1413306/?img=0

"A tunya Szalaviz partján hegyfok. Kóbor vandálok idejéből Kandikó vezértől kapta nevét. Kandikó zalai vidék réme s pusztitójáról mondják, hogy Csatár magyar vitéz arájáért hevült, egyszer, hogy elejtse vetélytársát, vadászatra hivja, Csatár megigéri, s megjelent egy kijelölt csucsfokon, vagy hegyormon, de itt Kandikó helyett, emberei várták, azok pedig gaz parancsára uroknak, kegyetlenül mélységbe tasziták Csatárt. Kandikó örült az eseten, de meg akart vetélytársa haláláról győződni, elment hát maga is megnézni a nyilást, hová Csatár esett. De jaj neki! A torkolat ép ekkor füstöt s tüzet hányt, s megfojtván Kandikót, hulláját mélyibe ragadá. Kandikó tető mai napig is ha tiszta, derült napot, ha gőzölög rosz időt jósol" (Uti naplómból).

Innét Tubolyi Viktor zalamegyei fiatal költő szerint:

A hegyneve ekkorig
Kandiko maradott,
Mert okul hogy tüzet hányt
Ama bűn mondatott.

Később ki ugy fürkészett
Mint a vandal király
Tájszó gyanánt emlékül
Mondták – az –kandikál."

Ifj. E. S.

Forrás: Vasárnapi Újság 1854-1860

KANDIKÓ - Göcsej legmagasabb pontja, kilátóval (304 méter). Nevét egy avar alvezérről, Kandikról kapta, aki a murai "avar gyűrű" (erődítmény) kánja volt Baján kagán idején.

CSATÁR - falu Zalaegerszegtől 5 km-re a Zalai-dombságban.

Ezeket a cikkeket olvastad már?