A Kerka patak nevéről - zalai hun monda

2020.07.17.

A KERKA-PATAK NEVÉRŐL

"Számos lelet szolgáltat bizonyságot arra, hogy a húnok a zalai földeken táboroztak. A göcsejiek határfolyóját ma is Kerkének nevezik Attila első feleségéről, Ellák anyjáról, akiről azt tartja a hagyomány, hogy fürdés közben ebbe a folyóba fulladt. Keszthely környéke szintén bővében van a húnkori temetőknek. "

KERKA = RÉKA

"Attila első nejének a közelebb mult korszak magyar történetirói által használt neve; a valódi névalak, ahogy Priskus Rhetor és Jordanes ránk hagyta, Kerka v. Kreka (azaz Kereka) volt, melynek a germánhunn-mondákból ismert Helche alak is megfelel...."

KERKA-PATAK - Göcsej határfolyója, az Őrségben Bajánsenyénél érkezik jelenleg Magyarország területére, a Kerka-vidék Hetés néprajzi tájegység másik neve. 

Források:

Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár:
Zalavármegye ismertetője (1933) ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla

http://www.kislexikon.hu/reka_a_a.html#ixzz6SBHN9i31

HUN EMLÉKEK - Unkel - A hunok átkelése a Rajnán (könyvrészlet - ismertető)

2020.07.16.

HUN EMLÉKEK - Unkel - A hunok átkelése a Rajnán

2019.01. hóról átmentve

F.Hagenberg 1583-as állapot

A hunok útján egyre-másra nevüket rejtő szavakra bukkanunk, hun városok, várak, utcák, hegyhátak, falvak és más földrajzi nevek jelzik, hogy kapcsolatban álltak egy adott földrajzi területtel, s nyomukat otthagyták szerte Európában a nép emlékezetében. Íme két ilyen szó a számtalanból, melyeket szorgalmasan gyűjtögetünk!

„UNKELSTEIN”

„Unkelstein”a lexikonok szerint természetes bazaltzátony a Rajna 636,6 km-nél Unkel – Oberwinter magasságában. Olyan különleges bazaltcsoport, amely szinte a folyószélesség közepéig ér, és szemmel láthatóan is kapcsolódik a part mentén futó bazaltsziklákhoz. Korábban egy nagyobb és egy kisebb Unkelsteinből állt. A 19.századig a legjelentősebb veszélyforrást jelentette a hajósok számára, így az 1800-as évek elejétől a méretesebb szikladarabokat berobbantották, eltüntették a mederből, a nagyobbik Unkelstein eltűnt. 

"UNKEL" (Rheinland-Pfalz tartomány, Németország)

Unkel település a nevét a Rajna ívének köszönheti, az „Unkel” szó vagy a latin „uncus” vagy a frank „angel” szóból eredeztethető - az új magyarázatok szerint. Avagy mégsem?

Erpeler Ley sziklája Remagennel szemben, 1800-as évekbeli festményen

A HUN ÁTKELŐHELY A RAJNÁN

Albert Vollmer figyelemre méltó könyvet írt 1995-ben „A hunok nyomában Európában” címmel: „ bár már régen megkísérelték sejtésünket az ’Uncalö’ = ’unckele’ = ’Uncalö’ = ’Hunkalö’ = ’Hunkelö’ = ’Unkel’ = ’Hunnenfurt’ (jelentése: ’hun átkelő’) szómagyarázatot cáfolni, az most mégis igaznak bizonyult.” - jelezte művében.

Több bizonyítékot sorol fel annak alátámasztására, hogy a hunok átjárónak használták a folyón ezt a területet, méghozzá igen kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően. Ezek példaként a következők:

A hunok az 5.században - korábban Belső-Ázsiából indulva - Nyugat-Európa felé tartva egészen a (mai) francia és flandriai atlanti-óceáni partokig jutottak. Ennek során kétszer keltek át visszafelé vonulásukkor a Rajnán… - illetve ezután még 452-ben Attila idején harmadszor, ekkor Kölntől délre történt az átvonulás.

A Rajna iszaposodását illetve az ún. Unkelsteineket (’hun átkelő kövek’) - melyek alacsony vízállásnál még láthatóak voltak - tekintve elképzelhetjük az átkelés folyamatát. Még ma is figyelemreméltó az Unkel és Erpel között a töltés építése, amit
vízmérnöki remekműként tarthat számon a mai kor embere, s amely az évszázadok során ellenállt minden természeti eseménynek. Ugyanis nem kellett az áramlás közepén vagy az áramlattal keresztben építkezni, hanem az építők könnyedén követhették a Rajna áramlását egészen az „Erpeler Ley” bazalttömbjétől lépésről lépésre enyhe ívben nyugatra haladva az Unkeli-sziget déli csúcsáig – ami több kilométernyi hosszú szakaszt jelentett.

Bazaltkövek a vízben

Az Unkeli-medence mai állapota is egyértelmű bizonyítéka annak, hogy mesterségesen töltést építettek ott a korai időkben, s ennek előnyeit még ma is élvezi a lakosság, ha árvíz törne a városra. Ez tehát az „Attila-töltés” az Unkeli-szigetnél a Rajnán.

További bizonyítékot jelent, hogy 1900-1923 között ásatásokat folytattak a területen, s kiterjedt sírmezőket fedeztek fel Unkeltől keletre, a sírokban egyértelműen olyan tárgyakat találtak, melyek a hun kultúrára utaltak.

Erpeltől Unkelig a Rajna kanyarulata. Google Fotó

Mindez tehát ismételten együttesen alátámasztja, hogy a hunok jártak Unkelnél, s ott kihasználva a természet adta lehetőségeket átkeltek a Rajnán, méghozzá  egy általuk épített töltésen (az Unkelsteini-szigetnél).

Az „Unkel” elnevezés pedig csakúgy, akár az „Unkelstein” a hunok vonulására utal. S e kettő földrajzi név csupán kiemelt példa az előforduló nevek sokaságából.

Unkel 1800-as évek eleje

A tartalom saját fordítás-összegzés, másolni és online lexikonokba írni TILOS!

 

Ez a bejegyzés:

A.) Teljesen érdektelen

B.) Hasznos

C.) Érdekes, de haszontalan

Címkék: Attila, Hun Birodalom

Ezeket a cikkeket olvastad már?