Olinda és a szkíta vitéz avagy Lendva nevének eredete - zalai monda

2020.07.17.

LENDVA NEVÉNEK EREDETE

(népmonda)

A regényes vidékü Zalamegye nyugoti részén, közel a Magyar és Stajer honok közt határt képező hóboritotta Alpokhoz, a gyönyörü csalitos és erdős Muravölgyben regényesen elvonuló hegyek tövében, átellenében a Muraközi hegyláncznak fekszik Alsó Lendva mezőváros s fölötte egy hegyfokon fészkel Lyndva vára, mellytől a mezőváros is elnevezését kapta. Lyndva vára helyén s a hegytövében már K. e. 45-ik évben s a nép ajkán élő rege szerint már Julius Caesar római birodalmi triumvir s később császár idejében római gyarmat volt Lindavia nevezet alatt, a mint ezt Fényes Elek geographiai szótára is állitja.

Lindavia elnevezését pedig, e gyarmat hagyomány szerint az akkor volt patricz és lindaviai gyarmatfőnök Titius Telephonius leányától Olindától nyerte és pedig akkép, hogy Olindának ritka s kitünő szépsége a római birodalmi ifjakat, kik nemcsak a harcz, hanem a szerelem terén is diadalt aratni szerettek, elbájolván, ezek a gyönyörü hölgynek közelében lenni boldogságnak tarták, az öreg főnököt s patricz Titust gyakorta meglátogaták s a gyarmathoz vezető regényesen kanyargó utakat „Olinda via”-nak (Olina utja) elnevezték s később egymás közt az egész gyarmatot is akkép nevezgeték s igy lőn: Lindavia.

Olinda, hagyomány szerint a scytha ifjut, Elemért szerette, kivel egykor a rengeteg erdőkben eltévedve találkozott.

Olinda bájos arcza és sötét szemeiben égő tüze Elemér lelkébe is üszköt vetett s az akkoráig vadon felnőtt ifju egész lelkéből szerette Olindát s őt a gyarmathoz el is kisérte, honnan többé megválni nem tudott.

Elemér később Titustól nőül kérte Olindát, ezt tette Cornelius Claudius római ifju is, Olinda Elemérhez vonzódott, atyja Corneliushoz s azt határozák, hogy a sors döntse el, kié legyen Olinda? Elemérnek kopjája tehát hegyével ég felé a földbe tűzetett s ezen kellett Cornel és Elemérnek átugratni; Cornel szerencsésen átugratta rajta tájtékzó ménét, Elemér azonban olly szerencsétlenül ugratott, hogy hanyat bukva a kopja hegye fejébe furódott.

Elemérnek a táltosok egy alkalommal meg is jósolták, meg midőn a Bakonyban áldoztak Hadurnak, hogy saját fegyvere által fog elveszni. Mese.

Megjegyzés: Dervalics Kálmán 1854-ben jegyezte le, ő a történetet a legvégén "mese" jelzéssel illette.

Közzétéve a Vasárnapi Újság 1.évfolyam 42.számában  1854.december 17-én

Címkék: zalai monda

A Kerka patak nevéről - zalai hun monda

2020.07.17.

A KERKA-PATAK NEVÉRŐL

"Számos lelet szolgáltat bizonyságot arra, hogy a húnok a zalai földeken táboroztak. A göcsejiek határfolyóját ma is Kerkének nevezik Attila első feleségéről, Ellák anyjáról, akiről azt tartja a hagyomány, hogy fürdés közben ebbe a folyóba fulladt. Keszthely környéke szintén bővében van a húnkori temetőknek. "

KERKA = RÉKA

"Attila első nejének a közelebb mult korszak magyar történetirói által használt neve; a valódi névalak, ahogy Priskus Rhetor és Jordanes ránk hagyta, Kerka v. Kreka (azaz Kereka) volt, melynek a germánhunn-mondákból ismert Helche alak is megfelel...."

KERKA-PATAK - Göcsej határfolyója, az Őrségben Bajánsenyénél érkezik jelenleg Magyarország területére, a Kerka-vidék Hetés néprajzi tájegység másik neve. 

Források:

Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár:
Zalavármegye ismertetője (1933) ELSŐ RÉSZ: Zalavármegye története. írta: Kozma Béla

http://www.kislexikon.hu/reka_a_a.html#ixzz6SBHN9i31

Kandikó mondája - göcseji avar monda

2020.07.16.

Kandikó mondája - göcseji népmonda

Forrás: Hungaricana

https://gallery.hungaricana.hu/hu/OSZKKepeslap/1413306/?img=0

"A tunya Szalaviz partján hegyfok. Kóbor vandálok idejéből Kandikó vezértől kapta nevét. Kandikó zalai vidék réme s pusztitójáról mondják, hogy Csatár magyar vitéz arájáért hevült, egyszer, hogy elejtse vetélytársát, vadászatra hivja, Csatár megigéri, s megjelent egy kijelölt csucsfokon, vagy hegyormon, de itt Kandikó helyett, emberei várták, azok pedig gaz parancsára uroknak, kegyetlenül mélységbe tasziták Csatárt. Kandikó örült az eseten, de meg akart vetélytársa haláláról győződni, elment hát maga is megnézni a nyilást, hová Csatár esett. De jaj neki! A torkolat ép ekkor füstöt s tüzet hányt, s megfojtván Kandikót, hulláját mélyibe ragadá. Kandikó tető mai napig is ha tiszta, derült napot, ha gőzölög rosz időt jósol" (Uti naplómból).

Innét Tubolyi Viktor zalamegyei fiatal költő szerint:

A hegyneve ekkorig
Kandiko maradott,
Mert okul hogy tüzet hányt
Ama bűn mondatott.

Később ki ugy fürkészett
Mint a vandal király
Tájszó gyanánt emlékül
Mondták – az –kandikál."

Ifj. E. S.

Forrás: Vasárnapi Újság 1854-1860

KANDIKÓ - Göcsej legmagasabb pontja, kilátóval (304 méter). Nevét egy avar alvezérről, Kandikról kapta, aki a murai "avar gyűrű" (erődítmény) kánja volt Baján kagán idején.

CSATÁR - falu Zalaegerszegtől 5 km-re a Zalai-dombságban.

Ezeket a cikkeket olvastad már?